Kineziológia elméleti tételsor 3.

2021.06.21

Itt a kineziológia elméleti tételek harmadik blokkját találod. Nagyon kérem, hogy sem a linket, sem a tartalmat ne oszd meg mással - ez az anyag már ebben a formájában is iszonyatosan sok munkaórán eredménye, akkor is, ha mások munkájából is merített. Köszönöm!

Fogok rajta még dolgozni,ha lesz időm ár, addig is ez is rengeteg. Nézd meg majd a kötelező irodalom listát is a vizsgakiírásnál, azokból is sok minden megérthető.

A tételek között sok az átfedés, ez ne lepjen meg, legalább könnyebb tanulni. Fogsz találni nagyon hosszú és nagyon rövid verziókat. A rövidet fogják preferálni, a hosszú azért van, hogy rengeteg háttértudásod legyen. A rövideket nyugodtan kiegészítheted a hosszúakból, de törekedj a lényegre mindig.  

ETIKA TÉTELEK - több tétel itt is nagyjából ugyan az, az egyes tételeknél meg lehet különböztetni, hogy hol a fókusz.

A NAGY ETIKA ÖSSZEFOGLALÓ:

Bármilyen szakmában dolgozunk, az alapvető etikai és erkölcsi normákat, legyenek azok írottak vagy íratlanok, be kell tartanunk. Ez különösen igaz akkor, ha segítséget kérő emberekkel dolgozunk. A kliensekkel a munka jellegéből adódóan egyfajta bizalmi kapcsolat épül ki, mivel ők kérték a segítséget, az általánosnál nagyobb nyitottsággal jönnek el hozzánk. Így kiemelten fontos a szakma etikai szabályainak ismerete és betartása.

Gondolatébresztő:

Wikipedia:

Az etika vagy erkölcstan az emberi cselekedeteket irányító erkölcsi értékek és társadalmi normák rendszerezése, tudományos vizsgálata.

Alkalmazott etika: konkrét, szakmai erkölcsi kérdésekkel foglalkozik egyes tudományokhoz, szakmákhoz kapcsolódóan

Wikiszotar:

1. A jóra való késztetés; a személy természetes és alapvető szándéka a jóra; arra, hogy segítse önmaga és mások életét anélkül, hogy kárt okozna.
2. A felelősség tana. Azon önként és tudatosan vállalt szabályok, életmódot szabályozó elvek rendszere és vizsgálata, amelyek meghatározzák egy személy, csoport hozzáállását, magatartását, gondolkodásmódját, életszemléletét (a családtól kezdve a különféle szervezeteken át az egész társadalomig, illetve emberiségig).

3. Erkölcsi szabályok rendszere, amelyek az adott hivatás gyakorlásához kapcsolódnak, és a szakterület művelőinek be kell tartani annak érdekében, hogy az ott tevékenykedők képesek legyenek alkalmazni azokat a módszereket, eljárásokat (technológiát), amelyek szükségesek ahhoz, hogy munkájuk során magas minőségű, kiváló eredményeket érjenek el.
4. Filozófiai: Filozófiai szakterület, amely az erkölcs törvényszerűségeivel foglalkozik, az erkölcs tárgyának szaktudományaként. Ez azokat az általános elveket tárgyalja, amelyek az optimális emberi viselkedés természetével, mozgatórugóival, a cselekedet helyességével és hibásságával foglalkoznak.

Tehát az etika:

  • meghatározza a működésünket irányító alapelveket
  • szakmánként is vannak etikai alapelvek
  • velünk születetten is megvan, a jóra való törekvésünkben
  • része az önmagunkért és a másokért vállalt felelősség
  • filozófiai szempontból az etika mindezek vizsgálata

11/1997. (V. 28.) NM rendelet szerint az lehet kineziológus, aki teljesített az előírt oktatási és viszgakövetelményeket. Egészségügyi szakdolgozóként akkor működhet a kineziológus, ha a helyileg illetékes ÁNTSZ-től működési engedélyt kapott.

Kineziológusként, egészségügyi szakdolgozóként, a MESZK (Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara) etikai kódexe vonatkozik ránk, ami teljes terjedelmében itt elérhető (nem kell kívülről tudni, csak tájékozódásként van itt):

https://www.meszk.hu/upload/meszk/document/meszk_etikai_kodex_2011.pdf

Az egyes kineziológiai szervezeteknek és rendszereknek is megvan a saját etikai kódexe, melyekről további példák itt elérhetők:

https://www.magyarkineziologiaialapitvany.hu/mi-a-kineziologia/etikai-kodex/

· Az etikus magatartás általános elvei

  • "A legfőbb erkölcsi törvény a beteg érdeke"
  • az emberi méltóság tisztelete, ezen belül nem tehetünk különbséget nemi-faji azonosság, szexuális irányultság, kulturális, nemzetiségi, vallási hovatartozás alapján az egyes emberek között. Személyes véleményünket nem kényszeríthetjük rá a hozzánk fordulóra. Alkalmazhatjuk a meggyőzés, de nem a legyőzés elvét.
  • nem diszkrimináljuk a hozzánk fordulókat: fogyatékosság, életkor, gazdasági szociális helyzet, politikai nézet alapján.
  • a munkánkat a szakma és a kliens iránti elkötelezettség és felelősség jegyében végezzük
  • hozzállásunk alapja a segíteni akarás és a szakszerűség
  • erkölcsi és szakmai, jogi követelmény a rendszeres ön-és továbbképzés
  • olyan tájékoztatást kell adni a kliensnek az alkalmazott eljárásokról, ami alapján megfelelő döntést tud hozni azok igénybevételéről.
  • Eleget kell tenni a titoktartási és dokumentációs követelményeknek, a kliens magánéletére vonatkozóan is. A titoktartás elvének betartásakor haladni kell a korral, azaz az elektronikus információs rendszerek használatakor az erre vonatkozó követelményeket is figyelembe kell venni.
  • Összeférhetetlenség: nem használhatjuk személyes előny szerzésére a klienssel való kapcsolatunkat. Az ilyen összeférhetetlenséget kerülni kell, vagy ki kell küszöbölni (másik szakemberhez küldeni az illetőt, vagy megszünetni az egyéb jellegű kapcsolatot). Nem használhatjuk tisztségeinket, társadalmi funkcióinkat jogosulatlan előnyök megszerzéséhez.
  • Magánéletünkben is a hivatásunknak megfelelő magatartást tanúsítsunk. Nem folytathatunk olyan tevékenységet, ami ezzel összeegyeztethetetlen.
  • Tudjuk, hogy a nem-konvencionális eljárások betegség esetén csak orvosi ellenőrzés mellett alkalmazhatók, és csak az arra megfelelően képzett, a törvényi előírásoknak és etikai normáknak megfelelően képzett szakember által.

· Az ellátás etikája

  • A beteget megilleti a szabad orvosválasztás joga
  • Az ellátást valós indokok alapján megtagadhatjuk, ilyenkor segítenünk kell más ellátás igénybevételében (pl. ajánlani neki kollégát, vagy más szakembert). Az ellátás megtagadása nem alapulhat a beteg vallási, világnézeti, politikai vagy erkölcsi alapú elítélésén.
  • nem diszkrimináljuk a hozzánk fordulókat: fogyatékosság, életkor, gazdasági szociális helyzet, politikai nézet alapján.
  • Fontos a kineziológus elérhetősége: azaz a kezelési sort megszakítani nem szabad, annak folytonosságát biztosítani kell. Akadályozó tényezők esetén segíteni kell más ellátót keresni.
  • Nem állíthatunk magunkról olyan képességeket és szaktudást, amiknek nem vagyunk a birtokában.
  • A beteg mástól is kérhet véleményt, de tilos arra törekedni, hogy a hozzánk másodvéleményért forduló beteg kezelését átvegyük.
  • Tilos a kezelés időtartama alatt szexuális kapcsolatot létesíteni a klienssel.

· Tájékoztatási kötelezettség

  • folyamatosan tájékoztatnunk kell a kliens a kezelés menetéről, a kezelés előtt, alatt, és utána is, hogy milyen esetleges mellékhatásokról. Bármikor kérdezhet a kezelését illetően.
  • Csak olyanról adhatunk tájékoztatást, ami a kompetenciahatárainkon belül van.
  • Nem szabad ijesztgetni a beteget az állapotával kapcsolatban, és nem is hitegethetjük, főleg olyan eredményekkel, amikre a tudomány adott állása szerint nem lehet számítani (a beteg szó nem a legjobb kifejezés, hiszen mi nem betegségeket kezelünk, de így van az etikai kódexben megfogalmazva).
  • A munkánk kereteiről is tájékoztatni kell: felvilágosítást kell adnunk a szolgáltatás anyagi ellenértékéről, a megbeszélt időpontok lemondási feltételeiről, az adatvédelmi és titoktartási kötelezettségünkről

· Kapcsolat a kollégákkal, társzakmákkal

Szakirányokkal, és szaktársakkal szembeni tolerancia: tárgyilagos, elfogulatlan és értékítélettől mentes nyilatkozatokat tehetünk csak, a másik jó hírnevét nem csorbíthatjuk.

  • szükség esetén, a kliens érdekében konzultálni kell egyéb, megfelelően képzett egészségügyi ellátóval
  • ha időlegesen mást helyettesítünk, (mondjuk egy szabadságon lévő kolléga kliense átmenetileg tőlünk kér segítséget), nem törekedhetünk arra, hogy a helyettesítés után a kezelését átvegyük, kivéve szakmailag indokolt és egyeztetett esetekben.
  • Kizárólag tárgyszerű érvelésnek van helye a vitákban, súlyosan etikátlan a másik véleménynyilvánításának akadályozása, a kioktató, megalázó, személyeskedő hangnem.
  • Az egészségügyi ellátásban nem érheti hátrányos megkülönböztetés azt, aki nem-konvencionális eljárásokat is igénybe vesz az orvosi kezelés mellett!

· Alkalmasság, a tevékenység korlátai

  • a munkához megfelelő tárgyi és személyi feltételeket biztosítani kelll (saját megfelelő energetikai állapotunk - betegség vagy energiahiányos állapotban nem kezelünk, a környezet, a higiénia)
  • a szakmai kompetenciánk kereteinek betartása
  • Szakmai kompetenciahtárok feltétlen betartása!

A tudományos közlések, nyilvánosság, és reklám

  • tudományos eredményt, következtetést a nyilvános közlés előtt szaklapokban kell közzétteni. Ez a kineziológiában, főleg Magyarországon nem feltétlenül kivitelezhető, ettől függetlenül bármilyen közlésben a szerzői jogra vonatkozó szabályokat be kell tartani: a forrásokat fel kell tüntetni, és nem lehet szerzőként feltüntetni azt, aki a leírtaknak nem szerzője.
  • A támogatott cikkek, kutatások esetén a támogatottság tényét és a támogatót fel kell tüntetni (hiszen írásakor nem feltétlenül voltunk függetlenek).
  • Esettanulmányoknál, egyéb közléseknél a beteg ne legyen felismerhető (védenünk kell a személyiségi jogait). Írásos beleegyezése kell adatai közléséhez.
  • A nyilvánosságnak szánt bármely információnak világosnak, tényszerűnek, elfogulatlannak és (tudományos) bizonyítékon alapulónak kell lennie. Az információk nem kelthetnek sem alaptalan félelmet, sem alaptalan nyugtalanságot és nem okozhatnak, nem ébreszthetnek megalapozatlan elvárásokat, reményeket.
  • Súlyosan etikátlan más egészségügyi dolgozó, vagy szolgáltató szakmai, vagy személyes jó hírnevének alaptalan rontására alkalmas bármilyen közlés.
  • A tömegtájékoztatásban (ide értve a hirdetést is) csak az aktuális cím, rang és beosztás használható.
  • A reklám csak tájékoztatás-szerű lehet, nem ígérhetek eredményt, nem használhatok ki hiszékenységet és kiszolgáltatottságot, nem csorbíthatom más hírnevét.
  • Nem hirdethetek nem kipróbált és el nem fogadott gyógymódokat
  • Nem hirdethetem magam a kollégáknál jobbnak.
  • Nyilvános szereplés: csak olyan témákban szólalhatok meg nyilvánosan, amikhez megvan a megfelelő képzettségem és felhatalmazásom. Például bizonyos kineziológiai ágak meghatározzák, hogy milyen szintű végzettség/képzettség után lehet az adott ágról előadást tartani (általában minimum oktatói).

Személyes érdekek:

  • Ha olyan helyre küldöm a beteget, vagy olyan terméket javasolok neki, amiben anyag érdekeltségem van, azt közölnöm kell.
  • Nem fogadhatok el jutalékot a küldött kliensért, és azt nem is ajánlhatom azt fel.
  • Összeférhetetlenség: mind anyagilag, mind személyesen függetlennek és elfogulatlannak kell maradni, minden olyan körülményt ki kell küszöbölni, ami ezt akadályozza


III.1. A kineziológiai munka legfontosabb etikai alapelvei: a kineziológus etikai felelőssége

A kineziológiai munka etikáját szabályozza egyrészt az egészségügyi szakdolgozókra vonatkozó MESZK etikai kódex, másrészt az egyes szakmai szervezetek és kineziológiai ágak etikai kódexei. Az etika adja meg azokat az erkölcsi kereteket, amelyeken belül mind emberileg, mind szakmailag megfelelő módon tudjuk végezni a munkánkat.

A kineziológiai munka etikai alap keretei:

  • Az emberi méltóság tisztelete, ítélkezésmentesség, empátia, érdeklődés, ráhangolódás, magabiztosság, bizalmat keltő hozzáállás
  • a segíteni akarás iránti elkötelezettség, mindez a szakszerűség keretein belül, felelősen
  • a kineziológus tisztában van vele, hogy a kineziológia nem jósol, nem gyógyít, nem diagnosztizál, hanem állapotfelmérést végez, az egyént holisztikusan, egészként szemléli
  • a kineziológus folyamatosan fejleszti tudását, önismeretét, pozitív beállítottságú
  • Továbbá: megfelelő érzelmi/fizikai/energetikai állapotban dolgozik, rendezett környezetben, megfelelő képzettség birtokában, a szakmai kompetenciahatárok megtartásával.

A kineziológus betartja a klienssel való kapcsolat etikai szabályait:

  • a munka kereteit és a szolgáltatás díját ismerteti, a munka keretein belül marad, és a klienssel való kapcsolatát előnyszerzésre nem használja fel.
  • az általa végzett állapotfelmérés eredményeiről a klienst tájékoztatja, segíti a klienst saját állapotának kezelésében
  • a kliens felé bizalommal fordul, állításainak valóságtartalmát nem vizsgálja. Biztosítja, hogy ne alakuljon ki függőség közte és a kliens között, a kliensnek tudnia kell leválni
  • a titoktartási és adatvédelmi kötelezettségének eleget tesz, erről tájékoztatja a kliensét is. A gyermek jogaira is tekintetttel van, a gyermek a kliens, nem a szülő! Ha hangfelvétel készül, arról engedélyt kér, amit írásban rögzíteni kell. A szakhatóságnak és a kezelőorvosnak az adatok bizonyos körülmények között kiadhatók, lsd. vonatkozó tétel.


A kineziológus betartja a hivatalos rendelkezéseket is:

Megfelel az előírásoknak:

  • a kineziológus megfelelő végzettséggel rendelkezzen (a törvényi és személyi feltételeknek feleljen meg), a szakmai kompetenciájának határait tartsa be - szükség esetén küldje más szakemberhez a kliensét. Súlyosabb esetben el kell kísérni a klienst a megfelelő segítséghez (pl. krízisközpontba)
  • a természetgyógyász kineziológus rendelkezzen ÁNTSZ engedéllyel, és megfelelő környezetben praktizáljon
  • saját energetikai, érzelmi, egészségi állapota megfelelő legyen
  • összeférhetetlenség esetén a kapcsolatot vagy a helyzetet megszünteti
  • a társszakmákkal toleráns, a kollégákkal jó kapcsolatot ápol, nem fogalmaz meg értékítéletet másokkal szemben, mások klienseire nem feni a fogát
  • betartja a publikálás és a nyilvános szereplés szabályait (bizonyos rendszerek csak akkor engedik, hogy velük kapcsolatos előadást tartsunk, ha bizonyos fokozatot - pl. oktatóit - a rendszeren belül elértünk.
  • részletesebben lsd. az erről szóló tételt

Dokumentációt készít:

Mely az előírásoknak megfelelően tartalmazza:

  • a személyes adatokat
  • a kezeléshez való hozzájárulást
  • a kezelőorvos hozzájárulását (ha a probléma indokolja a szükségességét)
  • a kezelést megelőző, a témához kapcsolódó betegségeket
  • az igénybe vett egyéb terápiákat
  • az általa végzett kezelés menetét és a bekövetkezett változásokat
  • 30 évig meg kell őrizni.
  • részletesebben lsd. az erről szóló tételt


III.3. A kliens és a kineziológus kapcsolata; a "szolgáltatás" etikája - szinte ugyan az, itt már nincs benne a kollégákkal való kapcsolat.

A kineziológiai munka etikáját szabályozza egyrészt az egészségügyi szakdolgozókra vonatkozó MESZK etikai kódex, másrészt az egyes szakmai szervezetek és kineziológiai ágak etikai kódexei. Az etika adja meg azokat az erkölcsi kereteket, amelyeken belül mind emberileg, mind szakmailag megfelelő módon tudjuk végezni a munkánkat.

A kineziológiai munka etikai alap keretei:

  • Az emberi méltóság tisztelete, ítélkezésmentesség, empátia, érdeklődés, ráhangolódás, magabiztosság, bizalmat keltő hozzáállás
  • a segíteni akarás iránti elkötelezettség, mindez a szakszerűség keretein belül, felelősen
  • a kineziológus tisztában van vele, hogy a kineziológia nem jósol, nem gyógyít, nem diagnosztizál, hanem állapotfelmérést végez, az egyént holisztikusan, egészként szemléli
  • a kineziológus folyamatosan fejleszti tudását, önismeretét, pozitív beállítottságú
  • Továbbá: megfelelő érzelmi/fizikai/energetikai állapotban dolgozik, rendezett környezetben, megfelelő képzettség birtokában, a szakmai kompetenciahatárok megtartásával.

A kineziológus betartja a klienssel való kapcsolat etikai szabályait:

  • a munka kereteit és a szolgáltatás díját ismerteti, a munka keretein belül marad, és a klienssel való kapcsolatát előnyszerzésre nem használja fel.
  • az általa végzett állapotfelmérés eredményeiről a klienst tájékoztatja, segíti a klienst saját állapotának kezelésében
  • a kliens felé bizalommal fordul, állításainak valóságtartalmát nem vizsgálja. Biztosítja, hogy ne alakuljon ki függőség közte és a kliens között, a kliensnek tudnia kell leválni
  • a titoktartási és adatvédelmi kötelezettségének eleget tesz, erről tájékoztatja a kliensét is. A gyermek jogaira is tekintetttel van, a gyermek a kliens, nem a szülő! Ha hangfelvétel készül, arról engedélyt kér, amit írásban rögzíteni kell. A szakhatóságnak és a kezelőorvosnak az adatok bizonyos körülmények között kiadhatók, lsd. vonatkozó tétel.

Dokumentációt készít:

Mely az előírásoknak megfelelően tartalmazza:

  • a személyes adatokat
  • a kezeléshez való hozzájárulást
  • a kezelőorvos hozzájárulását (ha a probléma indokolja a szükségességét)
  • a kezelést megelőző, a témához kapcsolódó betegségeket
  • az igénybe vett egyéb terápiákat
  • az általa végzett kezelés menetét és a bekövetkezett változásokat
  • 30 évig meg kell őrizni.
  • részletesebben lsd. az erről szóló tételt

ADATVÉDELEM ÉS DOKUMENTÁCIÓ

Alap tudnivalók, megint csak, hogy teljesen képben legyél, amikor a tételekről beszélsz:

Alapvetően kétféle adatot (egészségügyi adat) veszünk fel (egészségügyi dokumentáció)és tárolunk (adatkezelés):

  • természetgyógyászati törvény által rendeletileg meghatározott adatok
  • a kineziológiai munkához szükséges adatok

2. számú melléklet a 11/1997. (V. 28.) NM rendelethez

  • A természetgyógyászati tevékenységet végző személyek által nyilvántartandó adatok
  • 1. A kezelt személy személyi adatai (név, leánykori név, születési hely és idő, anyja neve, lakcím).
  • 2. A természetgyógyászati tevékenység indokának rövid leírása, beleértve a kórelőzményeket, az orvos által megállapított diagnózist és javasolt terápiát.
  • 3. Az elvégzett természetgyógyászati kezelés ismertetése, a természetgyógyász által javasolt terápia.
  • 4. A természetgyógyászati kezelés időpontja(i) és a kezelt személy állapotában bekövetkezett változás leírása.

Egészségügyi adat minden, a kliens egészségi és lelkiállapotára, viselkedésére, szokására vonatkozó adat. Az egészségi állapotra vonatkozó adat az Infotörvény rendelkezései alapján - a különleges (szenzitív) adatok csoportjába tartozó személyes adat, és kiemelt védelemben részesítendő. Az egészségügyi adatok védelméről kifejezetten az EÜ törvény foglalkozik.

Egészségügyi dokumentáció minden egészségügyi és személyazonosító adat, függetlenül a rögzítés módjától (azaz akár kézzel, géppel írott, akár fiókban vagy digitálisan tárolt).

Adatkezelésnek minősül - az alkalmazott eljárástól függetlenül - az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása stb. Az adatkezelő és az adatfeldolgozó az orvosi titkot köteles megtartani.

A kineziológusra, mint minden más egészségügyi szakdolgozóra, az orvosi titoktartás szabályai vonatkoznak: ez azt jelenti, hogy a tudomásunkra jutott információkat, adatokat még hozzátartozónak sem adhatjuk ki, kizárólag a kliens engedélyével. A személyes adatok és a felvett anamnézis is titok.

Orvosi titok minden ismert egészségügyi és személyazonosító adat, illetve a gyógykezelésekre vonatkozó minden egyéb adat, függetlenül attól, hogy az adatokat közvetlenül a betegtől, vagy más úton ismerük meg. Mindezeket úgy kell tárolni, hogy illetéktelen személy ne férhessen hozzá. Az orvosi dokumentációnak megfelelően 30 évig szükséges megőrizni.

  • Az orvosi titoktartásról az infotörvény (az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény),
  • az egészségügyi adatok védelméről az 1997.évi 154. törvény: Egészségügyi törvény rendelkezik.
  • Az előbbi egy általánosabb védelmet ad, míg az utóbbi kifejezetten az egészségügyi személyes adatokkal foglalkozik.

Az orvosi titoktartás adatvédelem. Az összes adat a beteg tulajdona, felettük ő rendelkezik. Még az érdeklődő hozzátartozóknak sem lehet információkat kiadni a beteg egészségi állapotáról. Kivéve azokat, akiket a beteg írásban megjelöl, illetve a törvényes képviselőt (pl. szülőt, gyámot).

A kineziológus csak adatkezelő, így a beteg kérésére saját egészségügyi adatait ki kell adni, illetve a beteg meghatározhatja, hogy betegségéről, annak várható kimeneteléről kiknek adható felvilágosítás, illetve kiket zár ki egészségügyi adatainak részleges vagy teljes megismeréséből.

Ez nem abszolút érvényű, mert egyes esetekben a törvény kötelezővé teszi az adatszolgáltatást, akár a beteg tiltása ellenére is (pl. járványügyi, bűnügyi vagy nemzetbiztonsági ügyekben).

A titoktartási kötelezettség alóli mentesség egyik legalapvetőbb formája, az érintett vagy törvényes képviselőjének írásbeli hozzájárulása, illetve ha az adat továbbítása törvény szerint kötelező. Nem szükséges az érintett hozzájárulása, ha arra hozzátartozójának egészsége érdekében van szükség, feltéve, hogy az adat más módon nem ismerhető meg.

Bárkinek is adok ki adatot, csak a megismerésre jogosult írásbeli kérelme alapján közölhető, és az adattovábbítást dokumentálnom kell (Kinek, mit, miért adtam ki).

Továbbíthatom az egészségügyi adatokat, ha azt a beteg kezelőorvosa vagy a saját konzulensem kéri.

Az olyan adatok, amik nem alkalmasak a személyazonosítsára, korlátozás nélkül kiadhatók.

Gyermekek:

  • Gyermek esetében haladéktalanul értesíteni kell az illetékes gyermekjóléti szolgálatot, ha feltételezhető, hogy a gyermeket bántalmazzák, elhanyagolják.
  • Gyermek esetén még a szülőnek sem adjuk ki a tudomásunkra jutott egyéb adatokat, kivéve, ha ez segíti a gyermek előrehaladását (a gyermek a kliens!). A gyermekek érzékenyebbek az árulásra, ezért csak velük egyeztetve adhatjuk tovább az elhangzottakat a szülőnek. Náluk kiemelten fontos a bizalom kiépítése, a játék, a meghallgatás.

A tájékoztatáshoz való jog

A törvény szerint minden betegnek joga van a részletes és teljes körű tájékoztatásra egészségi állapotával, a javasolt vizsgálatokkal, beavatkozásokkal, azok előnyeivel és kockázataival, a lehetséges alternatív eljárásokkal, módszerekkel kapcsolatban.

Fontos tudni, hogy a betegnek joga és lehetősége eldöntenie, vállalja-e az adott vizsgálatot, beavatkozást. Törvényben biztosított jog az is, hogy a beteg megismerje az egyes vizsgálatok, beavatkozások eredményét.A jogszabályalkotók előírták azt is, hogy a beteget mindezekről úgy kell tájékoztatni, hogy az orvos mindeközben figyelemmel van életkorára, iskolázottságára, ismereteire, lelkiállapotára, e tekintetben megfogalmazott kívánságára. Igaz ez a 16. életévét betöltött kiskorúra is. A tájékoztatás joga a beteget akkor is megilleti, ha beleegyezése egyébként nem feltétele a gyógykezelés megkezdésének.

És végül, de nem utolsó sorban: GDPR törvény: melynek alapján mindenkinek joga van tudni, hogy adatait hol, milyen formában tárolják, milyen célból gyűjtik, azokhoz ki férhet hozzá, és hogy azokkal kapcsolatban milyen jogaik vannak. Érdemes megismerni, a legfontosabb szabály, hogy az adatok valóban úgy legyenek begyűjtve és tárolva, ahogy az a saját GDPR szabályzatunkban benne van.

https://www.gdpr.info.hu/gdpr-rendelet-szovege

Részletes és hasznos elemzés az eü adatvádelemről, ha nagyon rákaptál: https://www.szoszolo.hu/06tanulmanyaink/230611pava.htm


III.2. A titoktartási kötelezettség kérdése a kineziológus munkájában, adatvédelem

A minimum tudnivalók, a fenti általános tudnivalók alapján:

Alapvetően kétféle adatot (egészségügyi adat) veszünk fel (egészségügyi dokumentáció)és tárolunk (adatkezelés):

  • természetgyógyászati törvény által rendeletileg meghatározott adatok
  • a kineziológiai munkához szükséges adatok

A kineziológusra, mint minden más egészségügyi szakdolgozóra, az orvosi titoktartás szabályai vonatkoznak: ez azt jelenti, hogy a tudomásunkra jutott információkat, adatokat még hozzátartozónak sem adhatjuk ki, kizárólag a kliens engedélyével. A személyes adatok és a felvett anamnézis is titok.

Mindezeket úgy kell tárolni, hogy illetéktelen személy ne férhessen hozzá. Az orvosi dokumentációnak megfelelően 30 évig szükséges megőrizni.

Adatkezelésnek minősül - az alkalmazott eljárástól függetlenül - az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása stb. Az adatkezelő és az adatfeldolgozó az orvosi titkot köteles megtartani.

Orvosi titoktartás: infotörvény

  • Az orvosi titoktartásról az infotörvény (az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény - adatvédelmi törvény),
  • az egészségügyi adatok védelméről az 1997.évi 154. törvény: Egészségügyi törvény rendelkezik.
  • Az előbbi egy általánosabb védelmet ad, míg az utóbbi kifejezetten az egészségügyi személyes adatokkal foglalkozik.

Az orvosi titoktartás adatvédelem. Az összes adat a beteg tulajdona, felettük ő rendelkezik. A fenti adatokat dokumentáljuk, lsd. az anamnézis tételnél.

A kineziológus csak adatkezelő, így a beteg kérésére saját egészségügyi adatait ki kell adni, illetve a beteg meghatározhatja, hogy betegségéről, annak várható kimeneteléről kiknek adható felvilágosítás, illetve kiket zár ki egészségügyi adatainak részleges vagy teljes megismeréséből.

Ez nem abszolút érvényű, mert egyes esetekben a törvény kötelezővé teszi az adatszolgáltatást, akár a beteg tiltása ellenére is (pl. járványügyi, bűnügyi vagy nemzetbiztonsági ügyekben).

A titoktartási kötelezettség alóli mentesség egyik legalapvetőbb formája, az érintett vagy törvényes képviselőjének írásbeli hozzájárulása, illetve ha az adat továbbítása törvény szerint kötelező (bíróság, rendőrség pl). Nem szükséges az érintett hozzájárulása, ha arra hozzátartozójának egészsége érdekében van szükség, feltéve, hogy az adat más módon nem ismerhető meg.

Továbbíthatom az egészségügyi adatokat, ha azt a beteg kezelőorvosa vagy a saját konzulensem kéri.

Gyermekek:

  • Gyermek esetében haladéktalanul értesíteni kell az illetékes gyermekjóléti szolgálatot, ha feltételezhető, hogy a gyermeket bántalmazzák, elhanyagolják.
  • Gyermek esetén még a szülőnek sem adjuk ki a tudomásunkra jutott egyéb adatokat, kivéve, ha ez segíti a gyermek előrehaladását (a gyermek a kliens!). A gyermekek érzékenyebbek az árulásra, ezért csak velük egyeztetve adhatjuk tovább az elhangzottakat a szülőnek. Náluk kiemelten fontos a bizalom kiépítése, a játék, a meghallgatás.

III.4. Anamnézis a kineziológiában (első találkozás a klienssel); dokumentációs kötelezettség

Az anamnézis görögül visszaemlékezést jelent. Mai jelentése: kórelőzmény, az orvos által felvett információk összessége a betegről és a környezetről.

Első találkozás a klienssel:

Ahhoz, hogy dolgozni tudjak valakivel, ismernem kell az életének lényeges elemeit, magát a problémát, és olyan körülményeket kell teremtenem, amik a közös munkát lehetővé teszik.

Minden találkozásnál fontos, de az elsőnél különösen a benyomás, amit teszünk rá, fontos a megjelenésünk: igényes öltözet, rendezett környezet, és magabiztosság, ami megteremti azt a közeget, amiben meg tud nyílni.

Az első találkozás alkalmával tájékoztatom őt a szolgáltatás áráról (vagy már telefonban, e-mail-ben a bejelentkezéskor megtettem - ez jobb), ha még nem tettük, tisztázzuk, hogy egy-egy alkalom meddig tart, hogy nagyjából hány kezelés várható, vagy hogy tudható-e, hogy hány kezelés várható. Bemutatom neki a módszert, hogy értse, milyen fajta segítséget fog kapni (stresszoldás és energetikai kiegyensúlyozás). Akkor is, ha már volt kineziológusnál, mert két szakember megközelítése is nagyon eltérő lehet, személyisége és képzettsége alapján is.

A dokumentációs kötelezettség része az anamnézis, amit kikérdezés útján veszünk fel (előre is kitöltethetek vele anamnézis lapot, de a beszélgetésben sok egyéb információ is előjöhet)

A beszélgetés közben tegyük fel a kérdéseinket, és hagyjuk is beszélni, a beszélgetésben nagyon sok olyan részlet előjöhet, amit ha csak kérdésekre válaszol, esetleg nem mond el (főleg mert nem érzi relevánsnak, szégyelli, vagy mert nem jut eszébe. Nekem pedig abban segít, hogy felmérhessem, hogy a problémája vagy az állapota nem esik-e a kompetenciahatáraimon kívül (lsd. kompetenciahatárok tétel), illetve jobban megérthetem, hogy ő maga hogyan viszonyul a problémájához. Maga a beszélgetés oldja a kezdeti feszültségeket. A megbeszélés során legyen ott a kölcsönös érdeklődés, elfogadás és nyitottság, ami segíti a megnyílást.Érdemes odafigyelni, hogy ne végig jegyzeteljünk, hanem tényleg forduljunk oda hozzá, amikor az életéről vagy a problémájáról beszél.

Az anamnézis felvétele után beszéljük át a konkrét problémát, amivel érkezett. Mindezek feljegyzése azért is fontos, mert a legközelebbi alkalommal meg tudom nézni, miben kért segítséget, ehhez képest meg tudjuk állapítani, milyen változásokat tapasztalt, illetve végig tudni fogom, milyen történet és körülmények állnak a probléma hátterében.

Az anamnézis felvételekor fel kell tárni:

  • múltját:
    • családról információkat
      • Az érkezése: fiúnak vagy lánynak várták? Tervezett gyerek? Szerelmi házasságba született? Okozott gondot az érkezése? Volt a családban valaki, aki nem akarta?
      • Magzati korban tud-e családi traumáról, édesanya betegségéről
      • születés módja (természetes, indított, császár, időben, koraszülött, komplikációk, ikerterhesség, édesanya sérülése)
      • testvérek száma (fiúk, lányok?) Születési sorrend: hányadik gyermek ő?
      • gyermeknél extra kérdések:
        • szülő része-e az életének, vagy nem (válás)
        • fontos a bizalma elnyerése
        • nyitottság, kedvesség
  • milyen betegségei voltak:
    • örökletes betegségekről tud-e?
    • milyen orvosi és természetgyógyászati kezelést kapott
    • milyen eredményeket értek ezek el
  • kritikus életkori események
    • bölcsőde, óvoda: járt-e, voltak-e gondok, beszoktatás, szobatisztaság, ujjszopás...
    • iskola
    • kamaszkor
    • pályaválasztás
    • párkapcsolatok
    • speciális eset az örökbefogadás
  • a jelenlegi körülményeket
    • betegségek
    • áll-e és milyen kezelés alatt
    • családi állapot
    • gyermekei vannak-e
    • kivel él együtt (párral, gyerekkel, szülővel, testvérrel, stb), a kapcsolatuk minősége (jó-rossz).
    • munkahely
    • lakóhely
    • gyermeknél a szülők neve, foglalkozása
    • ha van olyan látványos jellemzője, ami azonnal szembetűnik, fel lehet jegyezni (pl. testtartásban (TFH), arcra írt személyiségjegyekben (OB), balkezesség, ügyetlenség, koordinálatlanság, félszegség, a szemek az egyik stresszfokozatban (stressz hatása az emberi szervezetre tétel), remegés, hanghordozás, benyomások.
    • Életvitel, táplálkozási, alvási szokások

Minél több részlet áll rendelkezésre, annál jobb. A konkrét probléma megbeszélésekor felmerülhet más információk szükségessége is, ezekre rá kell kérdezni. (További részletek az életkori krízisek tételben)

A kineziológus eleget tesz dokumentációs kötelezettségének és felméri a páciens állapotát, de ez a problémájával kapcsolatos stressz okozta energetikai kibillenésekre vonatkozik. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a kineziológia egy komplementer, azaz kiegészítő segítő eljárás, melynek célja az egészségmegőrzés, a betegségek megelőzése és a károsító hatássokkal szembeni védelem.

Dokumentációs kötelezettség:

A dokumentáció a páciens adatainak, a terápia menetének pontos, rendezett gyűjteménye, melynek az állapotfelméréstől kezdve a terápián keresztül, az utókövetésig mindent tartalmaznia kell. A dokumentáció részét képezi az anamnézis is.

Illetéktelenektől elzárva tartandó, 30 évig szükséges megőrizni.

A természetgyógyászati tevékenységre a 11/1997 nm rendelet vonatkozik, aki egészségügyi szakdolgozóként dolgozik, arra ez vonatkozik. Ezen kívül be kell tartanunk az egészségügyi dolgozókra érvényes jogszabályokat, és etikai normákat, lsd. etika tétel.

2. számú melléklet a 11/1997. (V. 28.) NM rendelethez

A természetgyógyászati tevékenységet végző személyek által nyilvántartandó adatok

1. A kezelt személy személyi adatai (név, leánykori név, születési hely és idő, anyja neve, lakcím).

2. A természetgyógyászati tevékenység indokának rövid leírása, beleértve a kórelőzményeket, az orvos által megállapított diagnózist és javasolt terápiát.

3. Az elvégzett természetgyógyászati kezelés ismertetése, a természetgyógyász által javasolt terápia.

4. A természetgyógyászati kezelés időpontja(i) és a kezelt személy állapotában bekövetkezett változás leírása.

Ez alapján tehát: nyilván kell tartanom:

    • személyes adatok
    • kezelés indoka
    • kórelőzmények
    • orvos által javasolt diagnózis és terápiák
    • tgy kezelés és javasolt terápia (pl. kineziológia oldás, TFH 5 elem balansz, vagy OB oldás, vagy BG oldás)
    • kezelések időpontjai, és a változások leírása

Nem szabad elfelejteni, hogy minden dokumentációra vonatkoznak a titoktartási és adatvédelmi szabályok, és az etikai normák.


III.5. A helyes izomtesztelés feltételei; a segítő magatartás jellemzői (ráhangolódás, magabiztosság, érdeklődés)

A kineziológiai kezelés során az izomtesztelést használjuk, mint a test biofeedback rendszerét, az energetikai állapot és az energetikai blokkok beazonosításához, a megfelelő korrekció kiválasztásához, és az elvégzett korrekció hatásosságának ellenőrzéséhez. Ezért elengedhetetlen, hogy a kineziológus szakember megfelelő tesztelési technikákat használjon, megfelelő emberi és szakmai hozzáállással.

A helyes izomtesztelés személyes feltétele:

  • Elvárás nélkül tesztelni, hogy ne befolyásoljam az izomteszt eredményét
  • Magamat, a személyiségem, a véleményem kizárom a folyamatból
  • az etikai szabályoknak megfelelően dolgozom

A helyes izomtesztelés folyamata:

  • Elvégzem az előteszteket (lsd. következő tétel)
  • Először bemutatom az izomtesztelést, minden izom tesztelése előtt (Leginkább a Touch for Health-ben és a Brain Gym-ben merül fel több izom tesztelése, de bizonyos One Brain korrekcióknál is tesztelnek más izmokat). Ilyenkor megmutatom a tesztpozíciót, a tesztelés irányát, majd tesztelek.
  • Helyes légzés: legyen folyamatos, ne tartsa benn a levegőt
  • Gyengéd érintés: finoman, lágyan "érkezem meg" az izomhoz, 2 mp-ig fokozatosan max. 2 kg nyomást fejtek ki, majd kb 2 mp alatt szüntetem meg a nyomást
  • Az izmot tesztelés után alaphelyzetbe állítom

Az izomtesztelés keretei:

  • egyrészt megadja a saját viszonyulásom. A magabiztosságom, az abban való hitem, hogy jól csinálom, amit csinálok, megnyugtatóan és bátorítólag hat. A ráhangolódásom pedig biztosítja, hogy teljes figyelmemmel és érdeklődésemmel a folyamat és a kliens felé fordulok.
  • Amikor dolgozni kezdek, ismertetem a munka kereteit, a kineziológia fogalmát, azt a módszert, amivel dolgozni fogok, az esetleges hatásokat, a szolgáltatás anyagi ellenértékét, és tájékoztatom az adatvédelmi és titoktartási kötelezettségemről.
  • a munka megkezdése előtt (gyermektől is) engedélyt kérek, kivéve, ha veszélyben van
  • A klienst megilleti a kineziológus bizalma
  • A feladatnak megfelelő szakmai kompetenciáért a kineziológus felel, és végig saját kompetencia határain belül marad.
  • A kineziológus gondoskodik a megfelelő tárgyi és környezeti, valamint személyi körülményekről: rendezett, tiszta környezetben, rendelkezésre álló segédanyagokkal, megfelelő energiaállapotban fogadja klienseit.

A segítő kapcsolat:

A személy fejlődését, kibontakozását tűzi ki célul, az öngyógyító erők mozgósítása érdekében. Meghagyja a kliens felelősségét saját egészségéért, végig egyenrangú partnerként kezelve őt.

A segítő kapcsolat jellemzői:

  • feltétel nélküli pozitív elfogadás
  • empatikus, pontos megértés
  • hiteles kommunikáció
  • motiváló képesség
  • hozzáférhetőség, valódi jelenlét
  • ráhangolódás
  • érdeklődés
  • magabiztosság
  • Hiteles kommunikáció:
    • verbális és nonverbális közlés egybeesése:
    • egybehangzó és egymást megerősítő kommunikáció
    • őszinteség


III.6. A lehetséges tesztelési hibák

A kineziológiai kezelés során az izomtesztelést használjuk, mint a test biofeedback rendszerét, az energetikai állapot és az energetikai blokkok beazonosításához, a megfelelő korrekció kiválasztásához, és az elvégzett korrekció hatásosságának ellenőrzéséhez. Ezért elengedhetetlen, hogy a kineziológus szakember megfelelő tesztelési technikákat használjon.

Ide az előző tételből bármi beleférhet, bevezető jelleggel, itt csak a konkrét tesztelési hibák találhatók.

A pontos izomtesztelés

  • A pontos izomteszteléshez kell egy olyan izom, ami blokkmentesen kommunikál az aggyal: ezt az előtesztekkel ellenőrzöm.
  • Ahhoz, hogy a testből az izom segítségével információt tudjunk lehívni, a testnek képesnek kell lennie visszajelzést adnia az állapotáról: erre szolgálnak a bekapcsoló pontok és a Központi, illetve kineziológia rendszertől függően az Irányító meridián ellenőrzése, illetve a vízteszt. Az egyes kineziológiai rendszerek előtesztjei eltérőek lehetnek, a célkitűzés ugyan az: létrehozni azt az állapotot, amiben az izomteszttel pontos információt kaphatunk az energetikáról.
  • Előtesztek nélkül nem szabad megkezdeni az izomtesztelést!
  • Ahhoz, hogy egy izmot tesztelni tudjunk, ismernünk kell az izom tesztelési pozícióját.
  • Az izomtesztelés mindig az izom összehúzott állapotából indul, amikor az eredés és a tapadás a leközelebb van egymáshoz, és az izom rövidebb.
  • A tesztelés során az izmot a nyújtott állapota felé visszük, az eredést-tapadást távolítva egymástól, így az izom hosszúsága nő.
  • A nem megfelelő pozícióból és/vagy a nem helyes irányban, szögben/ erőkifejtéssel végzett izomteszt az izomra többletterhet ró, ami ettől befeszülhet, tesztelhetetlenné válhat, esetleg túl hamar kifárad (pl egy túl magasra emelt karon az elülső deltaizom tesztelése),
  • vagy pedig több izom munkáját is bevonja a folyamatba, ami miatt ha kifejezetten az izomhoz kapcsolódó energiákról szeretnénk információt nyerni, az eredmény pontatlan lesz (Ez leginkább a Touch for Health-ben érvényes, ahol az izmok meridián energiákhoz tartoznak).
  • Alapelv: kb. 2 kg nyomás, kb 2 másodpercig, aztán fokozatos elengedés kb. 2 másodpercig.
  • Gyakorlati tesztelési hibák: az izom pumpálgatása, a túl hirtelen érintés/nyomás, lökés, a nyomkodás, a helytelen tesztelési pozíció, ami az elülső deltaizomnál lehet a nem egyenesen tartott kar, a kar felfelé forgatása, a kar túl magasra emelése. Az izmot egyszer teszteljük, ha nem volt egyértelmű az izomválasz, akkor megismételhetem a tesztelést. Az izomválasz másodszorra általában egyértelműbben tart vagy lekapcsolt választ eredményez.
  • A kliens szájában ne legyen semmi, ne rágjon, ne rágózzon, mert befolyásolhatja a tesztelés eredményét. Az itthon ismert hivatalos magyarázat szerint ha valami van a szájában, akkor magát az ételt teszteljük. (Ehhez kis kiegészítés: tesztelhetjük ilyenkor az állkapocs izmok stresszét, a nyelési reflex stresszét, a bolygóideg stresszét, a szájban a KM és az IM további akupontjai vannak, amiket a nyelv érinthet, a nyelv mozgása (mint minden mozgás) az agyfélteték funkcióihoz is kapcsolódik, így akár azt a stresszt is tesztelhetjük - szóval ne legyen semmi a szájában J)
  • Tesztelési hiba, ha az izomtesztet nem a stressz beazonosítására használjuk. Az izomteszt arra szolgál, hogy megkeressük a stressz helyét, a megfelelő korrekciót, és ellenőrizzük a korrekció sikerességét, és hogy van-e további stressz.

A tesztelés etikája

  • A tesztelt kérdéseket hangosan kell feltenni, ezzel a kliens követni tudja a folyamatot, mi pedig segítjük az önmagával kapcsolatos tudatosságát. Ha valamit mégis magunkban kell tesztelni, mert értelmetlen fennhangon (pl. amikor számok alapján tesztelünk), akkor erről a klienst tájékoztatjuk, és elmondjuk neki a tesztelés eredményét.
  • Azzal a problémával kapcsolatban tesztelünk csak információt, amivel a kliens felkeresett.
  • Elvárások és feltételezések nélkül tesztelünk, az izomteszt adja meg a választ. Semleges hozzáállással tesztelünk, másképp befolyásolni tudjuk az izomválaszt.
  • Figyelünk a megfelelő stílusú és szemléletű kommunikációra (lsd. kommunikáció és kineziológus személyisége tételek)
  • A segítő kapcsolat kialakításához szükséges érdeklődés, nyitottság, ráhangolódás és magabiztosság is nagyon fontos.
  • Ha a kliens nem érzi magát biztonságban a folyamat során, az izomválaszai a stressztől pontatlanná válhatnak. Kérjünk tőle visszajelzést, ha kell, mindig figyeljünk rá a folyamatban!
  • A tesztelő legyen megfelelő energetikai állapotban, amikor másik emberrel dolgozik.
  • Az izomteszt nem diagnosztizál, izomteszt alapján nem írhatunk elő terápiát (csak kineziológiai korrekciót), nem jósol és nem hazugságvizsgáló (egy valós állításon is lehet stressz). Fontos a kompetenciahatárok betartása.

A tesztelés körülményei:

  • Rendezett környezetben dolgozunk, rendezett külsővel.
  • Mind a kliens, mind a tesztelő kényelmes és stabil testhelyzetben, kényelmes cipőben, papucsban vagy mezítláb. A zavaró tárgyakat vetessük le: ékszerek, fejpántok, csatok, nagyobb fém karkötő, stb. Az ékszerek önmagukban, főleg ha állandóan a viselőjükön vannak, és szinte már az egyén energiarendszerének a részei, általános stresszeknél nem okoznak gondot. Bizonyos esetekben azonban kifejezetten javasolt levenni őket, pl. a táplálkozás reflexpontok tesztelésénél (One Brain).
  • Válasszunk olyan testhelyzetet, amiben a kliens a lehető legstabilabb: ez lehet fekvő helyzet is. Én magam (Pisták Dóra) ezt használom a Touch for Health, a LEAP, a SIPS, a Neuroenergetikai és az Alkalmazott Fiziológiai kiegyensúlyozásoknál (kivéve, ha a testtartási izmokat tesztelem a gravitáció ellenében álló helyzetben, illetve, ha arra vagyok kíváncsi, hogy van-e olyan probléma, ami csak álló helyzetben jelentkezik, vagy egy dinamikus helyzetet szeretnék aktiválni). Gyerekeknél a fekvő helyzet segíthet őket helyben tartani, nem kell őket kergetni J
  • A szemek legyenek nyitva (csukott szemmel elkalandozhat, és a tesztelt izom az arra adott reakciót fogja mutatni), a fej egyenesen előre nézzen (kivéve, ha fület tesztelek)
  • Esetleg stresszelő lehet a kliensnek a túlzott közelség, ilyenkor - ha egy oldalon tesztelek csak izmot (TFH, Brain Gym, SR), akkor enyhén oldalra állhatok.
  • Egyenletes légzés, ne tartsa vissza a levegőt.
  • Ha a tesztelendő izom sérült, válasszunk más izmot.
  • Bizonyos izmok jobban elfáradnak a teszteléstől, ezért ha nem teszteljük, helyezzük vissza semleges pozícióba.

III/6. A lehetséges tesztelési hibák

A kineziológus eszköze az izomtesztelés, melynek rendszerszintű kidolgozása dr. George Goodheart nevéhez fűződik (1964 - Alkalmazott Kineziológia). Agyunk tárolja az információkat, ezt mindenki tudja. A kineziológiai izomteszt - mind biofeedback, azaz visszacsatolás - segítségével lehetőségünk van lehívni ezeket az információkat, felderíteni és kijavítani a "működési zavarokat".

Izmaink működését agyunk irányítja, az izomból eljut az információ a gerincvelőbe, majd az agytörzsbe, az agykéregbe, a kisagyba, és a válaszreakció vissza az izomba. Tehát az izmok közvetítik felénk az agy, illetve a test memória szinten tárolt információit. Az idegi áramköröket vizsgáljuk, az izomtól az agyig és vissza, így kapunk visszajelzést, hogy bizonyos funkciók energetikailag megfelelően működnek-e, illetve, hogy van-e stressz a rendszerben. Abban az esetben, ha az izomhoz tartozó meridiánon (energiapálya) az energiaáramlás kiegyensúlyozatlan, az izom nem tart, azaz gyenge a jelzőizom. Ilyenkor az izom korrekciójára van szükség és különféle energetikai korrekciókkal, kiegyensúlyozott, működőképes állapotba hozzuk az izmot. Ez rendkívül fontos ahhoz, hogy a tesztelés során pontos információkat kapjunk.

Lehetséges tesztelési hibák

  • Minden kezelés/tesztelés előtt meg kell kérdezni, le kell tesztelni az alábbiakat, mielőtt a klienssel közös munkába fognánk.
  • Letesztelem az "igen-nem" válaszreakciót, hogy tudjam a kliensemnél, hogyan tart Illetve gyengül el az izom. Két egyértelmű, egymásnak ellentmondó eldöntendő kérdést teszek fel, tesztelek, az egyikre tart az izom = "igen", másikra elgyengül "nem" válasz. A jelzőizom változást mell megérezni.
  • Tisztázó tesztek elvégzése. Ezekkel a megfelelő működési állapotba hozom az izmot. Megvizsgálom képes-e elgyengülni és tartani, nincs-e energetikai kiegyensúlyozatlanság a jelzőizmon vagy polaritás zavar.
  • Van-e engedélyünk együtt dolgozni?
  • Dolgozhatunk-e ezzel az izommal? - ha nem működik az izom, korrigálom.
  • Dolgozhatunk-e ezen a témán/célon? Pl.: hallás balansznál a konkrét téma: azonnal megértem, amit olvasok. A kliens felolvassa ezt a mondatot, utána megkérdezem: Dolgozhatunk-e ezen a célon? Kontroll kérdés: Kell-e másik témát választanunk?
  • Hiba, ha a kérdésre adott válasszal, ill. klienssel kapcsolatban elvárásaink vannak. Ebben az esetben befolyásolhatom a válaszreakciót. Ezért a tesztelőnek mindig figyelnie kell arra, hogy egy semleges, megfigyelő állapotban legyen a tesztelés során.
  • A kompetenciahatárokat minden körülmények között be kell tartani! A kineziológus nem gyógyít és nem diagnosztizál.
  • Helytelen a pontatlan tesztpozíció alkalmazása az adott izom tesztelésekor.
  • Ne legyenek zavaró tárgyak a kliensen, ott ahol teszteljük, amennyiben ez kiegyensúlyozatlanságot okoz. Pl. karon óra, karkötő.
  • Ülve teszteljük a nálunk alacsonyabb embereket, különösen tekintettel a kisgyermekeket.
  • A kliens feje előre nézzen minden esetben, ne fordítsa el, kivéve, ha a fülét teszteljük.
  • Ne tartsa folyamatosan a kezét tesztpozícióban, mert hamar elfáradhatnak az izmai. A tesztelt végtagot engedjük vissza alaphelyzetbe a tesztelés után.
  • A cél meghatározása mindig világos, egyértelmű, egyszerű mondatban történjen!
  • Mindig világos, egyértelmű, egyszerű kérdést tegyük fel teszteléskor. Hiba a túl hosszú, bonyolult, nem egyértelmű kérdés, mert összezavarhatja a klienst, nem kapunk egyértelmű izomválaszt, így félrevezethet bennünket is.
  • Tesztelés etika szabálya: hangosan teszteljünk! A klienst mindig tájékoztatni kell, ha némán akarunk tesztelni, azaz hangtalanul tesszük fel a kérdést, mondjuk ki az adott információt.
  • Hiba az izom pumpáló tesztelése. Minden kérdés után csak egyszer teszteljünk rá az izomra - ha bizonytalanok vagyunk az izomválaszban, akkor kérdezzük és teszteljük újra! Az ismételt kérdés hatására a válaszreakció is erőteljesebb lesz.
  • Hiba és ütközik a kineziológia céljaival, ha a kineziológus bizonytalan a tesztelés során. Ez negatív hatással van a kliensre, az együttműködésre és a kliens szakmába vetett hitére.
  • A tesztelőnek magasabb energiaszinten kell lennie, mint kliensének. Ha a tesztelő fáradt, feszült, ne teszteljen.
  • Tesztelés során szemünk nyitva, de nem egymással szemben állunk, nem nézünk farkasszemet s a jobb kezünkkel a bal kézen, bal kezünkkel a jobb kézen tesztelünk, nem pedig a középvonalunkat keresztezve az azonos kézen.
  • A kliens szeme legyen nyitva, a csukott szem "elviheti", "elszállhat", nem a feltett kérdésünkre kapunk választ.
  • Figyeljük, hogy a kliens vesz-e folyamatosan levegőt. Kérjük meg rá! Ez akkor is hatásos, ha észrevesszük, hogy tudatosan próbálja befolyásolni válaszreakcióit.
  • Gyermek vagy hiperaktív személy esetében megfelelőbb, ha a kliens fekvő helyzetben van, és combizmon teszteljünk! Így nyugalomba kerül, és kizökkenthetjük feszült testhelyzetéből is.
  • Tűsarkú és/vagy nagyon magas sarkú cipő instabil állapotot eredményez a kliensnél, emiatt több izom is megfeszült állapotban lehet. Kérjük meg, hogy vegye le a cipőjét!
  • Ne legyen semmi a szájában, ne rágózzon, ne egyen!
  • A kliens jelezze vissza, mit tapasztal az izomteszt alatt és beszéljük is meg!
  • Hiba a kineziológus részéről a nem megfelelő, stresszelő viselkedés, kommunikációs stílus. Tilos pl.: ítélkezés, megbélyegzés, prédikálás, kioktatás, parancsolás!
  • Annak érdekében, hogy a tesztelés, ill. az egész kezelés során megfelelő válaszokat, reakciókat kapjunk, elengedhetetlen a segítő magatartás a kineziológus részéről, ezt a következő módszerekkel tudja elérni: ráhangolódás, magabiztosság (hitelesség) érdeklődés.
  • Gyermekek tesztelése különleges odafigyelést, speciális munkát igényel.
  • Hiba, ha nem tartjuk be az izomtesztelés folyamatát a kineziológiai kezelésben:
  1. Anamnézis felvétele, majd egy rövid beszélgetéssel felkészítjük a klienst az izomtesztelés folyamatára.
  2. Engedélykérés. Meg kell nézzük, megfelelően műkődnek-e a izmai, tudunk-e a későbbiekben az adott izommal dolgozni. Képes-e az izom összehúzódásra, elernyedésre? Akaratlagosan mennyire tudja irányítani az izommozgást a kliens? Korrigáljuk az izmot, ha nem működőképes. Amennyiben az izom továbbra sem ad egyértelmű válaszreakciót, választunk egy másik jelzőizmot. Előtesztek elvégzése, ez kulcsfontosságú a továbbiakhoz.
  3. A továbbiakban meghatározott kérdéseket teszünk fel, izomtesztelést végzünk.
  4. A megfelelő, kitesztelt korrekciók/balanszok elvégzése.
  5. izomteszt által az eredmény lemérése, rögzítése megbeszélése a klienssel.
  6. Otthoni kezelés, utómunka kitesztelése, megerősítő gyakorlatok betanítása, előírása.
  • Kineziológus ülve végzi a tesztelést, miközben kliensét is leültette - a kliens nem ülhet.
  • "Bedőlős" tesztelés, azaz a tesztet végző támadó állásban helyezkedik el
  • Túl nagy távolság a kliens és tesztelője között
  • Kézfejen illetve ízületen végzett tesztelés
  • "Egyujjas" tesztelés
  • Helytelen tesztelési irány (p. delta izom - a test közepe felé, befelé) illetve tesztelési pozíció
  • Tesztelés a test előtt keresztbe nyúlva
  • Kar megmarkolása
  • A kliens mindkét lábát soha nem teszteljük egyszerre
  • A kliens karjával nem "evezünk".


III.7. A környezet szerepe a kineziológiai kezelés során; higiénés előírások

A kineziológiai tevékenységhez a rend és a higiénia kiemelten hozzátartozik. Egyrészt erre jogszabályi kötelezettségünk van, másrészt pedig mivel a kineziológia energetikai egyensúlyt hoz létre testi, lelki, érzelmi szinten, nagyon fontos az a közeg, ami ennek az egyensúlynak a létrejöttét támogatja. Így a munkakörnyezet megjelenése legalább olyan fontos, mint a kineziológus megjelenése, ruházata.

A kineziológus: megjelenése legyen ápolt, tiszta, kulturált, de semmilyen módon nem harsány, figyelemfelkeltő. Tartózkodjon az erős parfümtől, az erős sminktől, hordjon semleges ruházatot. Kommunikációja legyen nyugodt, kongruens, és személyisége sugározzon támogató, elfogadó légkört.

Rendelő:

  • emberközpontú: légkör, hangulat, rend
  • hőviszonyok, arányok, tájolás
  • tértisztítás, személyiségünk harmóniája
  • intimitás, biztonságban érezze magát
  • rend, ne legyen zaj
  • ne legyen oda nem illő tárgy
  • fények, illatok ne legyenek harsányak
  • helyszín: parkolás, tömegközlekedés, megközelíthetőség
  • érdemes figyelembe venni:
  • geopatikus sugárzások, vízerek
  • berendezés: kezelőasztal, szék, kisasztal, fotelek, íróasztal, komód
  • kellékek: magazinok, képek, oklevelek, tesztelési segédeszközök.
  • színek
  • biztonsági szerep, láthatóság, higiénia, pszichológiai hatás
  • váró: nyugtató színek: zöld, kék, barna
  • rendelő: telítettebb színek: a munka ébrentartására
  • bútorok, függönyök
  • előírások: 11/1997 nm rendelet
  • min 12 m2 alapterületű rendelő
  • várószoba
  • WC, kézmosási lehetőség
  • Közforgalmú helyről megközelíthető
  • Fűtés, világítás
  • Hideg-meleg folyóvíz
  • Felszereltség: helyileg illetékes ÁNTSZ

A kineziológiai rendelőre a következő előírások vonatkoznak:

3. számú melléklet a 11/1997. (V. 28.) NM rendelethez. A természetgyógyászati rendelőnek

  • a műszaki előírások figyelembevételével legalább 12 m2 alapterületű - a négyszemközti természetgyógyász-beteg találkozásra lehetőség szerint alkalmat adó - rendelőhelyiséggel,
  • várószobával,
  • WC-vel és a beteg számára kézmosási lehetőséggel kell rendelkeznie.
  • A várószobának közforgalmú helyről megközelíthetőnek kell lennie. A rendelőhelyiségben biztosítani kell a megfelelő fűtést, világítást, valamint a hideg-meleg folyóvizes kézmosási lehetőséget.
  • A rendelő felszereltségéről egyedileg, a konkrét tevékenység ismeretében az ÁNTSZ területileg illetékes megyei (fővárosi) intézete dönt.


III/8. kompetencia határok

Kompetencia jelentése: illetékesség, jogosultság, szakértelem.

A kineziológusnak be kell tartania a szakmai etikai előírásokat, vonatkozik rá a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara etikai kódexe, illetve a jogszabályi előírások.

11/1997. (V. 28.) NM rendelet a természetgyógyászati tevékenység gyakorlásának egyes kérdéseiről szerint a kineziológiai tevékenység leírása:

"A kineziológia a hagyományos távol-keleti gyógyászatra épülő gyógyítási és egészségfejlesztő rendszer, mely izomtesztek, speciális anamnézis felvétele, valamint speciális egyensúlyi és koordinációs technika segítségével oldja az ember távol-keleti megközelítés szerinti energiarendszerében levő blokádokat, kiegyensúlyozatlanságokat. A kineziológia az emberi képességek, készségek fejlesztésével, egészségmegőrzéssel foglalkozik azáltal, hogy a múltban és a jelenben elszenvedett stresszek, traumák negatív nyomait semlegesíti. A kineziológia az orvostudomány, a pszichológia és a pedagógia határterületén lévő készségfejlesztő, kiegészítő gyógyító rendszer."

Szakmakódja: 8057

A törvény szerint:

  • A betegség megállapítása és a terápiás terv elkészítése, a beteg egészségi állapotának figyelemmel kísérése orvosi feladat.
  • Az orvos vagy a beteg kezdeményezésére, megfelelően képzett nem orvos is részt vehet a beteg ellátásában, orvosi vizsgálat és ellátás után, vagy azzal párhuzamosan, a beteg rendszeres orvosi ellenőrzése mellett - kiegészítő tevékenységként - önállóan végezheti. De csak a képesítésének megfelelő eljárásokkal!
  • Ha a beteg saját gyógykezelésébe természetgyógyászt kíván bevonni, azt a kezelőorvos nem akadályozhatja meg.
  • Aki nem orvos, az diagnózist nem állíthat fel, az orvos által felállított diagnózissal kapcsolatos terápiát nem módosíthatja, a beteget nem kezelheti előzetes orvosi vizsgálat nélkül, illetve az orvosi kezelés alatt álló személy esetén köteles konzultálni a kezelést végző orvossal;
  • A nem-konvencionális gyógyító eljárásokon alapuló pszichoterápiás tevékenységet, illetve módszereket, pszichodiagnosztikus eljárást csak pszichiáter szakorvos és pszichoterápiás klinikai képesítéssel rendelkező orvos, valamint klinikai szakpszichológus végezhet.
  • Aki egészségügyi szakdolgozóként folytat kineziológiai tevékenységet, arra a rájuk vonatkozó etikai és jogszabályi normák vonatkoznak.
  • A módszer elnevezésében, reklámozásában a kineziológus nem keltheti azt a látszatot, hogy módszere az orvosi kezelést helyettesíti, és végzettségét úgy kell feltüntetni, hogy abból ne higgyék, hogy orvos.
  • dokumentációs kötelezettség van, amiben szerepeltetni kell az eljárás igénybevételének indokát, és az állapot változásait.
  • A kineziológiai módszereket vizsgával záruló szakképesítés után lehet végezni.

Rendelkezik a jogalkotó még két dologról:

  • Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés: ha a szabályok megszegésével veszélyeztetem valaki testi épségét vagy egészségét.
  • Kuruzslás: ha jogosulatlanul végzek olyan eü tevékenységet, amire nincs szakképesítésem.

Érdemes felelősségbiztosítást kötni, mert bizonyos esetekben kártérítés illetheti meg a klienst.

Etikai kódexszel a szakmai szervezetek és maguk az egyes kineziológiai ágak is rendelkeznek, fő vonalakban azonban megegyeznek egymással.

A kineziológus általános kötelességei:

  • Ismeretek folyamatos fejlesztése
  • ismerje szakmáját, határait, szabályait ismerje, betartsa
  • megfelelő környezetben fogadja a klienseit
  • csak megfelelő testi-lelki-érzelmi állapotban dolgozzon, energiahiányosan tilos
  • munkáját ne csupán anyagi érdekből, hanem valós segítő szándékkal végezze, motiváltan és lelkesen, és együttérzően. Életstílusa, életfelfogása összhangban legyen a szakmával, amit képvisel
  • A személyes érintettséget a lehető legjobban kívül kell tartani a folyamatból. Saját ítéletem, hitrendszerem, véleményem helyett a megfelelően feltett kérdésekre a megfelelően végzett izomteszt alapján keresem a válaszokat. A tanult és alkalmazott modell kereteit be kell tartani!

Tilos:

  • tilos: ha nem rendelkezik szakmai alapokkal, ne végezzen kineziológiai tevékenységet, illetve tevékenységét ne nevezze kineziológiának. Ne végezzen olyan tevékenységet, beavatkozást, amire nincs végzettsége, jogosultsága
  • tilos: orvosi tevékenység területeibe tartozó tevékenység végzése: a kineziológia nem gyógyít és nem diagnosztizál.
  • nem vállalhat olyan esetet, ami számára összeférhetetleséget jelent

A klienssel kapcsolatban a következőket kell szem előtt tartania:

  • a kineziológiai munka célja az életminőség megőrzése, javítása
  • a kineziológia kiegészíti a tudományosan megalapozott gyógyító eljárásokat, de nem helyettesíti azokat
  • az emberi méltóság minden körülmények közötti tisztelete, a kliens iránti érdeklődés, nyitottság fontos és biztonságot ad.
  • tájékoztatást kell adni az alkalmazott eljárásokról és azok lehetséges, hatásairól. Érdemes szakmai felelősségbiztosítást kötnie, mert bizonyos esetekben a természetgyógyászati beavatkozásokból eredő károkért a klienst kártérítés illeti meg.
  • fontos a kliens beleegyezését kérni a munka megkezdése előtt
  • a klienst tájékoztatni kell a kineziológiára vonatkozó titoktartási és dokumentációs kötelezettségekről
  • A kliens által megfogalmazott problémával kell foglalkozni, nem bírálhatom felül az igényeit. A kineziológia célja, hogy az egyénben rejlő, saját megoldásokat hozza felszínre, nem erőltethetem rá a véleményem.
  • Csakis a kliens engedélyével lehet dolgozni, így egy síró, ellenkező gyermeket (mert a gyermek a kliens, nem a szülő), nem szabad "megerőszakolni".
  • Ájult, kómás, önálló döntéshozatalra nem képes klienssel közeli hozzátartozó engedélyével lehet dolgozni, amennyiben maga a téma vagy a kliens állapota nem lépi át a kompetencia határainkat.

Ha a kliens olyan problémával jelentkezik, ami nem tartozik a kineziológus kompetenciájába, vagy tüneteivel kapcsolatban még nincs diagnózis:

  • orvoshoz küldeni
  • ha nem vállalja az orvosi vizsgálatot: figyelmeztetni kell ennek veszélyeire
  • nyilatkozatot érdemes írni, hogy javasoltuk neki az orvosi vizsgálatot, és alá kell íratni vele.
  • egyes esetekben orvosi szakvéleményt kell kérni, hogy a nem-konvencionális módszereknek nincs ellenjavallata
  • azonnali orvosi segítség szükségében nem kezelhetem
  • balesetest orvoshoz kell küldeni
  • súlyos pszichés zavarral küzdőt is orvoshoz kell irányítani
  • a gyógyíthatatlan beteget semmilyen formában nem hitegetem, gyógyulást nem ígérek neki
  • amiben bízhat: a panaszai csökkenhetnek, az életminősége javulhat

A kezelőorvos nem akadályozhatja meg, ha a beteg természetes módszerekkel is segíteni akarja a gyógyulását. Azonban a természetgyógyász nem módosíthat az orvosi diagnózison és a terápiás terven, előzetes orvosi vizsgálat nélkül nem kezelheti a beteget a betegséggel kapcsolatosan, és az orvosi kezelés alatt álló beteg orvosával konzultálnia kell.

Pszichiátriai kezelés alatt álló beteget (akut szervi és pszichés problémák, bipoláris hangulatzavar, súlyos depresszió, skizofrénia, súlyos evészavar, súlyos pánikzavar, fóbia, kényszeresség), és minden olyan eset, amikor a természetgyógyászati kezelés ellenjavallt.

Fontos a kollégákkal, társszakmákkal való viszony:

  • továbbküldöm társszakmához vagy orvoshoz, ha meghaladja kompetenciámat
  • a kollégákkal jó, a kölcsönös tiszteleten és megbecsülésen alapuló kapcsolatot kell ápolni
  • Társzakmákkal, más segítő megközelítésekkel szemben toleranciát kell tanúsítani
  • nem szabad értékítéletet nyilvánítani

Ezek fényében, összefoglalva: a kineziológia:

A testi működések és az azokra ható tényezők integrációjával foglalkozik, és segíti a működésben megjelenő problémák feltérképezését és helyreállítását, a test öngyógyító folyamatainak beindításával. A stressz oldásával beindítja a harmonikus energiaáramlást a testben, és elősegíti a testi-lelki-érzelmi jóllét kialakulását.

  • nem diagnosztizál
  • energetikai állapotfelmérést végez egy témával kapcsolatban
  • nem gyógyít, de az energiák kiegyensúlyozásával aktiválja az öngyógyító mechanizmust
  • önálló segítő eljárásként alkalmazható, ha a kliens orvosilag panaszmentes, és életmódjavító céllal jön
  • egészségügyi problémák esetén előzetes orvosi vizsgálat után vagy az orvosi kezeléssel párhuzamosan végezhető
  • be kell fejezni a folyamatot, ha nyilvánvalóvá válik, hogy az öngyógyító mechanizmus beindítására nincs remény, illetve semmilyen formában nem ad enyhülést (érzelmi enyhülést sem) a munka hatása.

III.9. A gyermekkorú kliens kezelésének sajátosságai

A kineziológusi munkának az emberek fejlesztésére, stresszeinek oldására kell törekednie - ebből a szempontból ugyan az érvényes a gyerekekre és a felnőttekre is.

A gyerekekkel viszont a saját nyelvükön kell tudni kommunikálni. Jó, ha érzi, érti, hogy segíteni akarunk neki, hogy akarata ellenére semmit nem csinálunk vele. Ugyan úgy tiszteleten kell tartani az ő igényeit, mint egy felnőttét, még akkor is, ha esetleg számunkra érthetetlen igények (józan korlátok között). Érdemes elmagyarázni neki egyszerűen, hogy miért csináljuk azt, amit csinálni fogunk, és hogy mit csinálunk, lehetőleg úgy, hogy megértse, és oldódjon a kezdeti feszültsége. A gyermeket

  • egyenrangú félként kell kezelni,
  • érzelmeit el kell fogadni,
  • törekedni kell a bizalmi kapcsolat kiépítésére.

Anamnézist ugyan úgy fel kell venni, mint egy felnőttnél, és az oldólapot ugyan úgy vezetni kell, mint egy felnőttnél. A gyermeken is el kell végezni a kineziológiai korrekciókat, és ha szükséges, otthoni megerősítő gyakorlatot kell adni.

Milyen tipikus stresszek lehetnek egy gyereken:

  • Félelmek, szorongások, gátlások, beilleszkedési problémák
  • Sokszor egyedül vannak a problémáikkal: így tele lesznek feldolgozhatatlan érzésekkel
  • Önbecsülés, önértékelés hiány
  • Nem elég hatékony korai fejlesztés, túl korai iskola gondot okoz, és folyamatos kudarcélményhez vezet, ami miatt az önértékelése csorbát szenvedhet.
  • Túl fontos külsőségek: általában a szülők, a társak felől jön, megint csak az egészséges önértékelést zavarhatja meg, ha a belső értékei nem kapnak elég pozitív megerősítést.

A gyerekek folyamatosan küldik a segítségkérő jeleket, ezek gyakran testi tünetekben mutatkoznak meg (hasfájás, fejfájás pl.).

  • Remény, cél: erőt ad a változáshoz. Ezért érdemes a gyermekkel is átbeszélni, mit szeretne elérni, miért lenne az jó, mitől lenne más, jobb neki.
  • A szeretet, az elfogadás elfogadás szárnyakat ad nekik, ők még sokkal könnyebben "gyógyulnak", min a felnőttek. A felnőttként átélt kudarcoknál amúgy a bennünk lévő gyermek sérül
  • Fontos, hogy a szülő partner legyen
  • Fontos a probléma valódi okát feltárni
  • Ha kell, további fejlesztőkhöz küldeni

Ha a gyermek tesztelhető, azaz uralni tudja az izomtónusát, tehát képes akaratlagosan tartani az izmait a szükséges pozícióban, akkor legjobb rajta tesztelni. A gyermek egyenrangúság érzését segíti, ha ő áll, a tesztelő ül, azaz nem magasodik fölé.

Ha ez nem lehetséges, akkor szurrogáton tesztelek, ilyenkor a szülő ölbe veszi a gyereket, és rajta tesztelünk, míg a korrekciót lehetőleg a gyermeken végezzük el. A szurrogát oldáshoz engedélyt kell kérni!

Ha olyan korrekcióra van szükség, amit a gyermeknek kell végrehajtania (pl. keresztbelendítés), de erre nem képes, akkor a szülő végezheti úgy, hogy közben a gyermekhez ér. (Magát a keresztbelendítést úgy is végezhetjük, hogy megfogom váltakozva a gyermek ellentétes karját és lábát, hogy legyen egy X élménye - jobb, mint a semmi)

A szülő:

  • Az anamnézis felvételnél természetesen mindenképpen szükség van a jelenlétére - ha hosszabb, a gyermek érzelmeinek esetleg megterhelőbb témáról van szó, akkor érdemes lehet először a szülővel önállóan találkozni, mert nem biztos, hogy a gyereknek mindent hallania kell.
  • Ha nem szurrogáton dolgozom, tehát a gyermek tesztelhető, akkor legjobb, ha a szülő kint van, mert jelenléte változtathat a gyermek viselkedésén - lehet, hogy maga a szülő a stresszor, vagy lehet, hogy valamit szégyell a szülő előtt, pedig szívesen mondaná, stb. Ha a gyermek viszont szeretné, a szülő bent maradhat, mindig a gyermek dönt. Ez főleg kisebb gyerekeknél merülhet fel.
  • A szülő együttműködése rendkívül fontos. Lehet, hogy vele is dolgozni kell az adott téma kapcsán, illetve az otthon megerősítő gyakorlatokat neki is megtanítom, hiszen ő lesz az, aki támogatja a gyermek otthoni munkáját. Még jobb, ha ő is vele végzi a gyakorlato(ka)t.

A gyermekre is vonatkozik a titoktartási kötelezettség, a szülő előtt is. Erről mindkettőt tájékoztatni kell, a szülőnek csak azt mondhatom el, amit a gyermek megenged, vagy amennyi ahhoz kell, hogy a szülő segíteni tudjon neki. Általában csak annyit mondunk el, ami segíti a szülő megértését, tájékoztatását, és segíti a gyermek fejlődését.

A gyermek kezelésével megegyeznek a cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes kliens kezelésének feltételei

  • A törvény szerint cselekvőképtelen az, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képesség - elmebeli állapota vagy szellemi fogyatkozása állandó jelleggel teljesen hiányzik, vagy belátási képessége teljesen hiányzik.
  • Korlátozottan cselekvőképes az, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - elmebeli állapota, szellemi fogyatkozása vagy valamilyen kóros szenvedélye miatt tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent.
  • Kineziológiai szempontból ilyen lehet az ájult vagy kómában lévő, illetve rokkant, vagy egyéb fogyatékkal élő (pl. autista). Ez esetekben kizárólag közeli hozzátartozó belegyezése esetén dolgozhatunk az illetővel. Fontos a kompetenciahatáraink betartása ilyen esetekben is!

Mind gyermekre, mind fenti esetekre vonatkozik, hogy meg kell győződni arról, hogy aki nevében a kineziológiai kiegyensúlyozást kéri, az jogosult is az illető nevében eljárni. Erről nyilatkozatot érdemes aláíratni vele. Ha az elvált szülők gyermeke közös felügyelet alatt van, akkor mindkét szülő beleegyezése szükséges!

III.10. A kineziológus személyiségének szerepe a kezelés során; a hiteles kommunikáció

A kineziológia alapvető célja a kliensek fejlődésének, önismeretének támogatása, és az élet során elszenvedett sztresszek negatív nyomainak semlegesítése, amivel hozzásegítjük a klienseket a kiteljesedett élethez. Bár a kineziológiai eljárások önmagukban is nagyon hatékonyak, nem szabad elfelejtenünk, hogy a saját személyiségünkkel dolgozunk, ez az, ami a kliensünkre egyrészt inspiráló, másrészt megnyugtató, támogató hatással van.

A kliensnek tudnia és éreznie kell, hogy a választás mindig az ő kezében van, ő az, aki irányítja a folyamatot, mert ő rendelkezik mindazzal az információval, ami a problémái megértéséhez és megoldásához kell. A megoldás tényleg mindig bennünk van! A kineziológus az izomteszttel a kliensben lévő információkat hívja elő, az alkalmazott kineziológiai rendszer nyelvén kérdezve a testet.

Így a kineziológus nem gyógyít és nem diagnosztizál. A probléma mindig a kliens viszonyulása egy adott helyzethez, és a hozzá tartozó energetikai blokkok, amik ha oldódnak, a megoldás és felszínre kerül. Kineziológusként a segítő, nevelő hatás forrása vagyunk.

A segítő kapcsolatban lehetővé válik:

  • a személy fejlődése, kibontakozása
  • az öngyógyító erők mozgósítása
  • kliens felelőssége saját egészségéért
  • a segítő kapcsolatban egyenrangú partnerként, közösen dolgozunk a kliens jólétéért.

A segítő kapcsolat alapelvei:

  • feltétel nélküli pozitív elfogadás
  • empatikus, pontos megértés
  • hiteles kommunikáció: ahol a verbális és nonverbális közlés egybeesik, egymástól nem tér el és nem mond ellent, illetve őszinte
  • motiváló képesség
  • hozzáférhetőség, valódi jelenlét
  • ráhangolódás, érdeklődés, magabiztosság, a folyamat kereteinek betartása

Ahhoz, hogy a klienseket támogatni tudjuk, szükséges:

  • hiteles személyiség
  • pozitív beállítottság
  • holisztikus szemlélet
  • és az omnipotencia (mindentudó, mindenre képes) mellőzése

A hiteles személyiség pillérei:

Önismeret:

  • ami biztosítja, hogy képesen vagyunk kezelni saját és mások érzelmi - indulati ellentmondásait
  • a másik emberre adott reakcióinkat
  • az énképünkkel tisztában vagyunk
  • észrevesszük és kezelni tudjuk saját énvédő, hárító mechanizmusainkat
  • észrevesszük és kezeljük előítéleinket
  • pozitív önelfogadás = mások elfogadása

Önfejlesztés:

  • önismeret fejlesztése, folyamatos önmunka, önképzés
  • empátia, kommunikáció fejlesztése
  • rendszeres lelki feltöltődés, hogy megfelelő állapotban dolgozzunk a másik emberrel
  • folyamatos szakmai fejlődés

Hiteles kommunikáció

A kommunikációs folyamat a kineziológus és a kliens között két csatornán történik:

  • Verbális kommunikáció: a beszéd (zavarai: hibás szó, hosszú szünet, ismétlés, dadogás, hibás szórend, befejezetlen mondat, elvétés)
  • Nonverbális kommunikáció: a non-verbális módon közölt információból a tapasztalatok szerint jóval többet fogunk fel, mint a szavakból. A gyerekeknél ez úgy módosul, hogy ha a verbális és a non-verbális közlés egymástól eltér, akkor a non-verbális közlést értelmezik.
  • érzelmi kifejezés: igyekezzünk érzelmileg semlegesnek maradni, azonban megértésünket, érdeklődésünket és empátiánkat mutassuk ki.
  • arckifejezés, mimika: támogató, pozitív és egyértelmű legyen
  • gesztusok, mozgás: érdemes szabályozni, lehetőleg kevés és kis gesztusokat használjunk, mozgásunk nyugodt és kiegyensúlyozott legyen
  • öltözködés: semleges, ne hívja fel magára a figyelmet. Kulturált, de nem figyelemfelkeltő
  • vegetatív jelek: figyeljünk oda kiemelten a testi higiéniára, izzadó tenyérre - ha kell, töröljük meg, mielőtt a klienshez nyúlunk!
  • testi kontaktus: keretek között kell tartani, igyekezzünk a számunkra túlzott testi érintést, ölelést finoman és lágyan mederben tartani, a hirtelen elhúzódás tapintatlan. Ettől függetlenül mindenkinek eltérő a testi érintés számára elfogadható mértéke, ezt finoman jelezhetjük, illetve nagyon fontos ezt a kliens felé is tiszteletben tartani!

A hiteles kommunikáció alapja általában a másikra való ráhangolódás és a helyzet kereteinek pontos betartása. A kliensre folyamatosan figyelve váltogathatjuk, mikor kell passzívan, csendben hallgatni őt, mikor kell aktívan, visszajelezgetve, kérdezgetve figyelni, mikor jön jól egy-egy megerősítő reakció, és mikor kell ajtónyitó kérdésekkel segíteni a téma megértését, feltárását.

Kommunikációt könnyíti:

  • passzív/aktív hallgatás
  • megerősítő reagálások
  • ajtónyitó kérdések

Segítenünk kell a saját megoldásait megkeresni, ami sokkal nagyobb eséllyel fog változást elindítani, mintha ráerőltetnénk a saját tudásunkat, véleményünket. Mert csak azt fogja tudni megvalósítani, ami benne született meg.

Kommunikációs gát:

  • parancsolás, utasítás
  • figyelmeztetés, fenyegetés
  • megleckéztetés
  • bírálat, stb.