Kineziológia elméleti tételsor 2.

2021.06.21

Itt a kineziológia elméleti tételek második blokkját találod. Nagyon kérem, hogy sem a linket, sem a tartalmat ne oszd meg mással - ez az anyag már ebben a formájában is iszonyatosan sok munkaórán eredménye, akkor is, ha mások munkájából is merített. Köszönöm!

Fogok rajta még dolgozni,ha lesz időm ár, addig is ez is rengeteg. Nézd meg majd a kötelező irodalom listát is a vizsgakiírásnál, azokból is sok minden megérthető.

A tételek között sok az átfedés, ez ne lepjen meg, legalább könnyebb tanulni. Fogsz találni nagyon hosszú és nagyon rövid verziókat. A rövidet fogják preferálni, a hosszú azért van, hogy rengeteg háttértudásod legyen. A rövideket nyugodtan kiegészítheted a hosszúakból, de törekedj a lényegre mindig.  

II./1. Az integrált agyműködés

A kineziológia egyik központi célkitűzése az integrált agyműködés helyreállítása és fejlesztése.

Az integrált agyműködés azt jelenti, hogy az agy egyes területei a megfelelő időzítéssel, megfelelő sorrendben és aktivitással részt vesznek egy adott idegrendszeri folyamatban. A kineziológiai módszerek rendelkezésére álló eszközökkel felmérik és helyreállítják vagy megteremtik az integrált agyműködést, kezelve a hiányából adódó problémákat. A test két oldalát az ellentétes agyfélteke irányítja. A test mindkét oldalán tesztelt izom mindkét agyféltekéből hív le információkat.

Az emberi idegrendszer az agyból és a gerincvelőből áll, az agyat osztjuk tovább jobb és bal agyféltekére, melyek között a kérgestest, a corpus callosum rostjai biztosítják az összeköttetést a szabad információáramlás érdekében.

Normál működésnél az információ a corpus callosumon keresztül megfelelően áramlik, ami képessé teszi a két agyféltekét az egymással való együttműködésre, és így megvalósulhat az integrált agyműködés.

Stressz esetén a corpus callosum nem biztosítja az átjárhatóságot, és disz-es képességzavarok alakulhatnak ki: diszlexia: olvasási zavar, diszkalkulia: számolási zavar, diszgráfia: az írás zavara. Ezek lehetnek átmenetiek, csak a stressz fennállásának idején megjelenve, vagy súlyosabb zavarok, amik nyugalmi állapotban is fennállnak.

Közös bennük egyfajta figyelem összpontosítási zavar, ami specifikus problémák kapcsán figyelhető meg. (A kineziológiában diszlexiának hívunk bármely, valamire való képtelenséget).

A corpus callosum blokkolódása akár betegségek kiváltója és fenntartója is lehet, mert ellehetetlenítheti a megfelelő mentális-érzelmi megküzdést, és a jóléthez szükséges információ áramlást.

A corpus callosum blokkolódása lehet általános vagy kontextus függő. Azaz például bizonyos személy jelenlétében elveszíthetjük a korábban megtanult, és valóban jól bevésett ismeretek előhívásának a képességét. (Ezért kell mindenképpen vizsga előtt a TFH-ban tanult ÉSO a jövőben technikát alkalmazni, végigmenve a folyamaton onnan, hogy előző este lefekszel J)

Stressz esetén a domináns agyfélteke veszi át az irányítást, tehát az ő funkciói működnek, a másiké nem.

Ha a jobb, intuitív agyfélteke működik, akkor működik a fantázia, jól tudunk fogalmazni, de lehet, hogy rengeteg helyesírási hibát vétünk, mert ehhez a bal agyféltekére lenne szükség.

Ha a bal, analitikus agyfélteke irányít, akkor a működésünk hibátlan, precíz, de pl. nem szárnyal a fantáziánk. (bővebben II/2. tétel)


II./2. A jobb és bal agyfélteke feladatai

A kineziológia egyik központi célkitűzése az integrált agyműködés helyreállítása és fejlesztése. Az integrált agyműködés azt jelenti, hogy az agy egyes területei a megfelelő időzítéssel, megfelelő sorrendben és aktivitással részt vesznek egy adott idegrendszeri folyamatban.

Az emberi idegrendszer az agyból és a gerincvelőből áll, az agyat osztjuk tovább jobb és bal agyféltekére, melyek között a kérgestest, a corpus callosum rostjai biztosítják az összeköttetést a szabad információáramlás érdekében.

Ha az agy egyes területei megfelelő sorrendiséggel és időzítettséggel, összehangoltan tudják potenciáljukat bevetni, akkor agyintegráció áll fenn. Ez megmutatkozik pl. a harmonikus mozgásban, futásban, járásban, kellemes közérzetben. Példa: akkkor rúgom el a labdát, amikor az a lábamnál van. Ha előbb vagy később rúgok, hiába tudom jól kivitelezni a rúgó mozdulatot, a labdát nem fogom megmozdítani. Ez az időzítés lényege.

Ha a két agyfélteke együttműködik, akkor könnyebbek és körültekintőbbek leszünk mindennapjaink során, illetve az olvasás, írás, gondolkodás, cselekvés vagy betegségekkel való találkozás során könnyebben vesszük az akadályokat.

A két agyfélteke más-más feladatokat lát el, de minden folyamat végrehajtásához szükség van mindkettő részvételére. Az egymás közti folyamatos oda-vissza történő információ csere biztosítja, hogy az eseményeket, a világot a lehető legvalósabban fogjuk fel, és ennek megfelelően helyesen és stresszmentesen tudjuk kezelni jelenségeit.

A test két oldalát az ellentétes agyfélteke irányítja. A test mindkét oldalán tesztelt izom mindkét agyféltekéből hív le információkat.

  • A Bal agyfélteke: az analitikus gondolkodás székhelye, ez irányítja a test jobb oldalát. Ide soroljuk pl. a logikus gondolkodást, a beszédet, az olvasást, számolást, írást, időfüggőséget, intellektust, intelligenciát, racionalitást, aktivitást stb.
  • A Jobb agyfélteke: az intuícióink székhelye, ez irányítja a testünk bal oldalát, ide sorolható pl. a térérzékelés, a formaérzékelés, a zene, az illat, a szimbolikus gondolkodás, az időtlenség, a fantázia és az érzéseink, a passzivitás, az irracionalitás, stb.

Stressz esetén a domináns agyfélteke veszi át az irányítást, tehát az ő funkciói működnek, a másiké nem.

Ha a jobb, intuitív agyfélteke működik, akkor működik a fantázia, jól tudunk fogalmazni, de lehet, hogy rengeteg helyesírási hibát vétünk, mert ehhez a bal agyféltekére lenne szükség.

Ha a bal, analitikus agyfélteke irányít, akkor a működésünk hibátlan, precíz, de pl. nem szárnyal a fantáziánk.

Normál működésnél az információ a corpus callosumon keresztül megfelelően áramlik, ami képessé teszi a két agyféltekét az egymással való együttműködésre, és így megvalósulhat az integrált agyműködés.

Jellegzetes korrekciók: Keresztprogramozás, középvonal keresztező mozgások, és minden olyan érzelmi és energetikai stresszoldás, ami a corpus callosum átjárhatóságát helyreállítja.


II./3. A KERESZTMOZGÁS ÉS A HOMOLATERÁLIS MOZGÁS HATÁSA ÉS JELENTŐSÉGE

Miért fontos a két agyfélteke integrációja?

A kineziológia egyik központi célkitűzése az integrált agyműködés helyreállítása és fejlesztése. Az integrált agyműködés azt jelenti, hogy az agy egyes területei a megfelelő időzítéssel, megfelelő sorrendben és aktivitással részt vesznek egy adott idegrendszeri folyamatban. Lásd az előző tételben a labda elrúgásának példáját.

Az emberi idegrendszer az agyból és a gerincvelőből áll, az agyat osztjuk tovább jobb és bal agyféltekére, melyek között a kérgestest, a corpus callosum rostjai biztosítják az összeköttetést a szabad információáramlás érdekében.

Ha az agy egyes területei megfelelő sorrendiséggel és időzítettséggel, összehangoltan tudják potenciáljukat bevetni, akkor agyintegráció áll fenn. Ez megmutatkozik pl. a harmonikus mozgásban, futásban, járásban, kellemes közérzetben. Ha a két agyfélteke együttműködik, akkor könnyebbek és körültekintőbbek leszünk mindennapjaink során, illetve az olvasás, írás, gondolkodás, cselekvés vagy betegségekkel való találkozás során könnyebben vesszük az akadályokat. A corpus callosum átjárhatóságának zavara esetén memóriaproblémákkal, koncentrációs és tanulási nehézségekkel találhatjuk szemben magunkat.

Bilateralitásról akkor beszélünk, ha a két agyfélteke összhangban működik. Amikor az egyik agyfélteke aktív, a másiknak aktívan együtt kell tudnia dolgozni vele, a működését hozzá hangolva. Ha ez valamiért nem lehetséges, általában a corpus callosum átjárhatóságának problémája miatt, akkor a másik agyfélteke "kikapcsol":

Homolateralitás: egyoldalasság. Ilyenkor a két agyfélteke nincs egymással összhangban, nem dolgoznak együtt, egyidőben csak az egyik agyféltekét tudja használni a folyamatokban. Ez megzavarja az idegrendszert, plusz munkát ad a két agyféltekének, az ingerület hosszabb utat jár be, mire a megfelelő helyre ér, ez több energiát vesz el, és több tudatalatti stresszt hoz létre.

A jobb és bal agyfélteke az ellentétes testfelet irányítják, és más-más funkciókat töltenek be. Az a jó, ha egyszerre, közös ritmusban működnek, egymással folyamatos kommunikációban.

Az egyik agyfélteke mindig domináns a másikhoz képest, és stressz esetén általában a domináns félteke veszi át az irányítást, míg a másik agyfélteke funkciói átmenetileg nem elérhetők.

A mozgások idegrendszeri fejlesztő hatásával elsőként Doman és Delacato kezdett foglalkozni a 60-as években. Delacato-módszer szerint a mozgás fejlődése és az idegrendszer érése között szoros összefüggés van, minden életszakaszban a mozgás és észlelés fejlődését a gyermek központi idegrendszerének egy-egy meghatározott területe irányítja.

Doman és Delacato rájött, hogy a keresztmozgások egyensúlyba hozzák az agyfélteték működését, mert az ellentétes oldali kar és láb mozgatása mindkét agyfélteke működését igényli, miközben az izmokat az agyféltekével ellentétes oldalon mozgatják, így hozzájárul a kiegyensúlyozott agyműködéshez. De ez nem minden esetben bizonyult elegendőnek.

A tanulás első lépése az új ismeretek felvétele, majd azok rögzítése a már ismert információkhoz. A középvonal keresztező mozgások, vagy Cross Crawl a megtanult ismereteket segítenek a korábbi ismeretekhez kapcsolni, ami egy jobb agyféltekés folyamat. Cross Crawl: keresztbelendítés, keresztmozgás, felső/alsó végtag kontralaterális mozgása, középvonal keresztező mozgások.

De kell valami, ami abban segít, hogy az új ismereteket analizálva, átgondolva vegyük fel, ami egy bal agyféltekés folyamat. Ez a:

A homolaterális mozgás ún. lassú fokozatú tanulást tesz lehetővé, ezáltal segíti az új információ átgondolt, analizáló felvételét és tanulását. Ilyenkor váltakozva mozog a jobb kar a jobb lábhoz és a bal kar a bal lábhoz. Homolaterális: azonos oldali mozgások, középvonal keresztezés nélkül.

Tehát az új ismeretet analizálva, azon elgondolkodva kell felvenni (ezt segíti a homolaterális mozgás), majd a keresztbelendítés segítségével rögzíteni, integrálni azt a már meglévő ismeretekhez.

A Brain Gym rendszer kidolgozója, dr. Paul Dennison szerint az integrált agyműködéshez mindkét mozgásforma kell. A középvonalat keresztező gyakorlatai (pl. fekvő nyolcas, Cook csomó, keresztbe lendítések) mellett továbblépett és kidolgozta a laterális behangolás gyakorlatsorát az ún. Dennison-féle laterális behangolást (DLB). A középvonal keresztező mozgást kiegészítette homolaterális mozgással, lletve azokat a megfelelő agyféltekei funkciót aktiváló tekintetirányokkal kombinálta.

Ez a mozgássorozat segíti összehangolni a két agyfélteke és a két testfél, a szemek és a fülek együttműködését, javítja az elülső és a hátsó agyi területek közti kommunikációt, aktiválja a légzést, az immunrendszert, és az agy-gerincvelői folyadék áramlását.


STRESSZ

A stresszről szóló tételekhez kiegészítés, jó, ha ezeket ismered, sosem lehet tudni, hogy kapsz-e ilyen kérdést. Az én akkori tételeimnek része volt ez a sok-sok infó, bár közvetlenül nem kapcsolódnak a tételhez. De inkább túl sokat tudj, mint túl keveset J

A stressz Selye János elmélete szerint valamilyen nyomás, feszültség, fiziológiai, pszichológiai, biológiai nyomás. Az alkalmazkodás általános tünetegyüttese, azaz a stresszor és a rá adott válaszunk együttese.

A stressz a test nem specifikus válasza a testet ért igénybe vételekre.

A stressznek minősül minden hatás, amely az ember fiziológiai és/vagy pszichológiai alkalmazkodási mechanizmusait befolyásolja. Stressz bármi lehet, erősen függ szubjektív tényezőktől, az egyéni helyzetértékeléstől. Minden túlzás stressz lehet, így akár a túlzott, hirtelen felcsapó öröm is... (lsd szívrohamot kap a jó hír hallatán).

A tényezők, amik stresszt okoznak nekünk:

  • kémiai (táplálkozási hiányosságok)
  • érzelmi: félelmek, szorongások
  • strukturális: elégtelen testmozgás
  • viselkedési: perfekcionizmus
  • környezeti: zaj, sugárzások, stb.

Alapvetően mindig a stresszre adott egyéni reakció a lényeg, sosem maga az adott helyzet. A stresszre adott reakciókat befolyásolhatja:

  • az adott energetikai állapotom, stabilitásom (energia, gyógyszerek, táplálkozás, lelkiállapot)
  • az öröklött érzékenységek és a tanult megküzdési stratégiák, hozzáállás (családi minták és a saját élettapasztalatok alapján alakul ki)
  • a külső környezet állapota (sugárzások, időjárás, zajok, stb).

A stressz lehetséges megközelítései: (ez bárhova betehető, ahol stresszről kell beszélni, a tételek között sok az átfedés)

  • A stresszorból kiindulva: a stresszortól eltávolodok, megpróbálom azt eltávolítani magamtól, vagy megváltoztatom a rá adott reakcióm.
  • A stresszreakcióból kiindulva: a reakció megváltoztatása érdekében teszek valamit: gyógyszer, gyógytea, stb, illetve egyéb stresszkezelő módszereket alkalmazok.
  • A legkomplexebb megközelítés a stresszkezelésben, ha a stresszt az egyén és a környezet tranzakciójaként fogom fel. A fő kérdésem az, hogyan változtatható a stresszorra adott reakció? A stresszorra adott reakció egy több lépcsős, automatikusan végbemenő folyamat:
  • a helyzet rossz-jó-semleges
  • mit tehetek? - ezt a hozzáállás nagyban meghatározza, hogy képes vagyok-e tényleges lehetőségekben gondolkodni, vagy a stressz miatt erősen beszűkül a látóköröm.
  • végkövetkeztetés levonása: veszteség ért, vagy nem ért veszteség, de fenyeget, vagy kihívásként értékelem (erre a járvány szigorítások csodás példa, érdemes ennek mentén átgondolni... ha kihívásként kezelem, nyitott maradok a pozitív megoldások felé, ami legalábbis az érzelmi-mentális kárt enyhíteni tudja)


II./4. Stresszoldó kineziológiai technikák és hatásuk, a kineziológiai kezelésen kívül alkalmazható egyszerű stresszoldási technikák

A tétel gyakorlatilag megegyezik az utána következővel, és kísértetiesen hasonlít a kettővel utána jövőhöz. Az egyikben ilyen szempontok szerint van felsorolva ugyan az, a másikban olyan szempontok szerint, lényeg, hogy képben legyél, mindegyik jó. Ennek a tételnek a lényege a következő bekezdés:

A kineziológiai technikák célja és hatása a stresszre adott reakció megváltoztatása, és a stressz hatásának kiegyensúlyozása. Így minden kineziológiai technika egyben stresszoldó technika is. Csak az egyik érzelmi stresszt old, a másik strukturálisat, kémiait, elektromosat, stb. Minden kineziológiai korrekció stresszoldó hatású, mert a stresszorra adott reakció blokkoló hatását oldja.

A stressz Selye János elmélete szerint valamilyen nyomás, feszültség, fiziológiai, pszichológiai, biológiai nyomás. Az alkalmazkodás általános tünetegyüttese, azaz a stresszor és a rá adott válaszunk együttese.

Számos kineziológiai korrekció létezik, amik egy teljes balansz folyamaton kívül is hatékonyan segítenek a stressz oldásában, így kevésbé visel meg a minket ért nyomás, feszültség, és könnyebben, gyorsabban kikerülünk a stressz állapotból, hogy újra rendelkezésünkre álljon a tudatos, világos gondolkodás és cselekvés képessége. A gond sosem az, ha kellemetlen érzelmi állapotot élünk át. A gond mindig az, hogy ha benne ragadunk.

A kineziológiai gyakorlatok előnyei:

  • nincs szükség speciális öltözékre, tornateremre, sportpályára
  • bárhol, bármikor elvégezhetőek, nincs szükségünk utazásra
  • nincs szükség trénerre, partnerre, magunkon gyakorolhatunk

Minden kineziológiai rendszer ismeri és alkalmazza az alábbi, kineziológiai kezelésen kívül is alkalmazható stresszoldó technikákat:

(Itt megint csak érdemes azokra fókuszálni, amit ismersz, nem kell őket bemutatni, ez elméleti tétel. Azért tudj mondani pár nevet más rendszerekből is)

  • Az Érzelmi StresszOldás (ÉSO) a Touch for Health-ben és a Brain Gym-ben a homlokdudorok tartása, miközben a kellemetlen múltbéli-jelenbéli-jövőbel helyzetre gondolunk. A One Brain a homlok-tarkó tartást alkalmazza, ahol a homlokot a nyakszirtcsonttal egyszerre tartjuk. Hatásai: energiát visz a homloklebenybe, ahol az agy új opciókat és lehetőségeket tud kidolgozni. Az agy itt tud kreatív lenni, és az érzelmek hatása nélkül megoldásokon gondolkodni. Segít szembenézni a stressz állapotaival, traumákkal, balesetekkel, kapcsolatokkal. A stresszhelyzetben az üss vagy fuss az általános reakcióink, attól függően, hogyan tanultunk meg túlélni. Az ÉSO-val új megtoldásokat találunk, hogy megváltoztassuk ahogy a stresszre reagálunk.
  • Vízivás: eleve maga az ivás nyugtat, a víz segíti az információ áramlást, elektromos vezető közeg, így a folyamat gyorsabban végigmegy a rendszeren, illetve a stressz vizet vonhat el a testtől, amit így pótolunk, méregtelenít, ezzel is könnyítve a stresszállapot leküzdését.
  • Mélylégzés: a légzéssel közvetlenül tudunk hatni az idegrendszerre, és nyugtatni tudjuk azt. Ide tartozhat a váltott orrlyukú légzés is.
  • A switching vagy átkapcsolás pontok masszírozása: a jobb-bal, fent-lent és elöl-hátul dimenziókat rendezi, harmonizálja az energiarendszeren belül. Masszírozásukkal segítjük az energetikai egyensúlyunk visszaállítását és megerősítését.
  • Szem- és fülenergia korrekciója: segítik a fókuszt, a koncentrációt, ezáltal szintén erőteljes általános stresszoldó hatásuk van. A szemizmok mozgására az egész test reagál, ezért különösen stresszhelyzetben fontos a kiegyensúlyozásuk. Egyes tekintetirányok kiváltképp hozzákapcsolódhatnak a stresszhez. A fülenergia kiegyensúlyozatlansága pedig a nyakat feszítheti be nagyon, illetve a fülben található akupresszúrás pontok az egész testre hatnak, így átmasszírozása bármely helyzetben hozzájárul a stressz oldásához.
  • A TFH-ban általános stresszoldásként használható még akár az összes NV pont tartása, NL pont végigmasszírozása is, és a meridián zuhany, vagy a Napszak balansz.

A One Brain rendszer önállóan is alkalmazható stresszoldó technikái lehetnek például:

  • homlok-tarkó tartás: a homlok érintésével az agy homloklebenyéhez hozzuk a vérkeringést, és így aktiváljuk a One Brain rendszerben Tudatos Asszociatív Gondolkodás területét. Itt tudunk kreatívan új módokat kigondolni a probléma kezelésére. Ezt a területet nem befolyásolják érzelmek és a múlt fájdalmai. Hátul a nyakszirti látómezőt érintjük meg, ami a vizuális memóriának meséli el a történteket, de a homlok tartása miatt érzelmek nélkül. Így megtörténhet az esemény érzelemmentes feldolgozása. A homlok-tarkó tartás megnyugtat és központosít.
  • Keresztprogramozás: Cross Crawl és homolaterális mozgás, miközben X-et néz. Hatásai is ennek megfelelőek, alapvetően az agyintegráció. Részletesebben lsd. a II/3 tételt.

A Brain Gym (Edu-K) rendszer önállóan is alkalmazható stresszoldó technikái lehetnek például:

  • mélylégzés: hasi légzés: a hasra tett kézzel mélyeket lélegezni. Aktiválja a rekeszlégzéshez szükséges izmokat, növeli az energiaszintet, és ellazít, központosít.
  • Cook csomó: keresztezett lábbal és kézzel lélegezni, majd terpeszben, ujjakat egymáshoz érintve lélegezni. Visszaállítja az egyensúlyunk fizikai, érzelmi vagy környezeti stressz után, megnyugtat, kiegyensúlyozza az energiákat. A második rész a test jobb és bal oldalának kapcsolatát jelképezi.
  • Pozitív pontok: érzelmi stresszoldó pontok, csökkentik a stresszt. A TFH-ban ezek az ESR pontok a homlokon.
  • Fejforgatás vagy nyakkörzés: lazítja a nyakat, segíti a vizuális középvonal keresztezését. Gyakran használjuk olvasás vagy írás előtt, a kétszemes látás és kétfüllel való hallás képességének tanításában.
  • Bagoly: Megnyújtja a nyak és a váll izmait, oldja a nyakfeszültséget. A Bagoly aktivitást a fókusz, figyelem és memóriakészségek elsajátításához használjuk.


II./5. Önkezelő kineziológiai gyakorlatok és hatásuk

Mint mondtam, ez ugyan az, mint az előző, de ide bejön a futás is, mint gyakorlat, és itt nem kell elmondani, hogy minden kinez technika stresszoldó technika....

Nincs mindig idő és lehetőség arra, hogy megkérjünk egy kineziológust, hogy a minket ért stresszel azonnal segítséget nyújtson nekünk. Számos kineziológiai korrekció létezik azonban, amik egy teljes balansz folyamaton kívül is hatékonyan segítenek a stressz oldásában, kifejezetten azáltal, hogy átjárhatóbbá teszik az energiarendszerünket, amit így kevésbé visel meg a minket ért nyomás, feszültség, és könnyebben, gyorsabban kikerülünk a stressz állapotból, hogy újra rendelkezésünkre álljon a tudatos, világos gondolkodás és cselekvés képessége. A gond sosem az, ha kellemetlen érzelmi állapotot élünk át. A gond mindig az, hogy ha benne ragadunk, vagy maradandó nyomot hagy bennünk.

Az önkezelő kineziológiai gyakorlatok előnyei:

  • nincs szükség speciális öltözékre, tornateremre, sportpályára
  • bárhol, bármikor elvégezhetőek, nincs szükségünk utazásra
  • nincs szükség trénerre, partnerre, magunkon gyakorolhatunk
  • a kineziológiai gyakorlatok emelik az energiaszintet!

Minden kineziológiai rendszer használja a következő technikákat: (amit nem ismersz, arról inkább ne beszélj, nem kötelező mindent felsorolni!)

  • Az Érzelmi StresszOldás (ÉSO): Hatásai: energiát visz a homloklebenybe, ahol az agy új opciókat és lehetőségeket tud kidolgozni. Az agy itt tud kreatív lenni, és az érzelmek hatása nélkül megoldásokon gondolkodni. Segít szembenézni a stressz állapotaival, traumákkal, balesetekkel, kapcsolatokkal. A stresszhelyzetben az üss vagy fuss az általános reakcióink, attól függően, hogyan tanultunk meg túlélni. Az ÉSO-val új megtoldásokat találunk, hogy megváltoztassuk ahogy a stresszre reagálunk.
  • Touch for Health: ESO (érzelmi stresszoldó) pontok
  • One Brain: Homlok tarkó tartás: a homlok érintésével az agy homloklebenyéhez hozzuk a vérkeringést, és így aktiváljuk a One Brain rendszerben Tudatos Asszociatív Gondolkodás területét. Itt tudunk kreatívan új módokat kigondolni a probléma kezelésére. Ezt a területet nem befolyásolják érzelmek és a múlt fájdalmai. Hátul a nyakszirti látómezőt érintjük meg, ami a vizuális memóriának meséli el a történteket, de a homlok tartása miatt érzelmek nélkül. Így megtörténhet az esemény érzelemmentes feldolgozása. A homlok-tarkó tartás megnyugtat és központosít.
  • Brain Gym: pozitív pontok
  • Vízivás: A vízhiány csökkenti az egyes területek közti kommunikácós képességet. Megérzi az idegrendszer, a keringés, az emésztés, az agyműködés és a mozgás, végül a meridián energiák is. A szervezet valamennyi elektromos és kémiai folyamata vizet igényel, szervezetünk kb. 70%-a víz. Testsúly 10kg-ként 2dl vízre van szüksége egy egészséges, stresszmentes testnek, ellenkező esetben a duplájára. Csak a tiszta, ízesítetlen víz a jó! Sok tanulási és egészségügyi probléma helyrehozható a megfelelő vízfogyasztással. Hatása: Segíti az elektromos és kémiai reakciók lefolyását az agyban és az idegrendszerben. Az információkat hatékonyabban tudjuk tárolni és lehívni. Javul a koncentráció, magasabb lesz az energiaszintünk, javul a kommunikáció, szociális képességeink javulnak, nő a figyelem, a koncentráció.
  • Mélylégzés: a légzéssel közvetlenül tudunk hatni az idegrendszerre, és nyugtatni tudjuk azt. Ide tartozhat a váltott orrlyukú légzés is, ami a test pozitív és negatív ionháztartását egyensúlyozza ki. Nő a koncentráció és az energiaszint.
  • Brain Gym: hasi légzés
  • One Brain: polarizált egyensúly korrekció.
  • A switching vagy átkapcsolás pontok masszírozása: a jobb-bal, fent-lent és elöl-hátul dimenziókat rendezi, harmonizálja az energiarendszeren belül. Masszírozásukkal segítjük az egyensúlyunk visszaállítását és megerősítését.
  • Touch for Health: átkapcsolás,
  • One Brain: túlterhelés-átkapcsolás,
  • Brain Gym: bekapcsoló gombok, űrgombok, földgombok.
  • Szemenergia: Dr. Thie felfedezte, hogy ez a technika növeli a szenzoros input energiáját, csökkenti a nyak- és vállfeszültséget és növeli az ízületek rugalmasságát. A nyak alatti izmok mozgását mindig kíséri fej és szem mozgás.
  • A Touch for Health-ben gyakorlatilag a szemmozgató izmok stresszmentesítése a switching pontok masszírozásával az egyes tekintetirányokban.
  • A One Brain jegyzetedben (ha ezt tanultad), nézd meg a szemenergia korrekciót!
  • Fülenergia: A technika a fül masszírozása, egyenesen tartott és/vagy oldalra fordított fejjel. A fej oldalra fordítása kapcsolatban van a figyelem fenntartásával arra, amit hallgatunk. Az újszülöttek vagy a négykézláb mászók a hang felé fordítják a fejüket. Ha valamire hosszabb ideig kell figyelnünk, ami nagy igénybevételt jelent, vagy stresszt okoz, ez a reflex működésbe lép, növeli a nyak és a váll tenzióját, és csökkenti a koncentrációt. . + fülben lévő akupontok az egész testre hatnak!
  • TFH: fülenergia, a fül masszírozása a fej oldalra fordításakor
  • One Brain: fülenergia, mint a TFH-ban (én még így tanultam, ellenőrizd, ha One Brain-es vagy!)
  • Brain Gym: gondolkodó sapka.
  • Neurolimfatikus pontok: Elsőként Dr. Frank Chapman oszteopata kidolgozta a rendszert, reflexek, amik a nyirok drenázs javulására valók. A Chapman reflexek kapcsolatban vannak a nyirok áramlással, de nem nyirokcsomók. Reflexpontok, gombok, amik változást hoznak a nyirokkeringésben. A neurolimfatikus reflexek stimulálása segíti a testet aktiválni a nyirokkeringést. (TFH és OB használja)
  • Neurovaszkuláris pontok: Terrence Bennett nevéhez füzödnek. Stressz esetén a vér elhagyja a test felszínét (bőrt és agykérget), és a túléléshez szükséges izmokhoz, endokrin mirigyekhez és szervekhez megy. Amikor a test stressz alatt van, a neurovaszkuláris pontok érintése megindítja a véráramot az adott helyen. A test korrigálni tudja a kibillenés hatásait a vér és energiaáramlás növelésével. (TFH és OB)
  • Meridián zuhany: a meridián kerék sorrendjének megfelelően, legjobb, ha a napszaknak megfelelő legaktívabb, ún. dél meridiántól indulva az összes meridiánt végigsimítjuk a lefutásának megfelelően, ezzel aktiválva a meridián energia természetes áramlását.) Csak a TFH használja ezt a korrekciót.
  • Napszak balansz: az aktuális aktív meridián energiáját kihasználva egyensúlyozza ki a test energiarendszerét. (Csak THF)
  • Keresztirányú és homolaterális mozgás végzése felváltva
  • TFH-ban szemkörzéssel kombináljuk,
  • One Brain-ben X-re néz közben, keresztprogramozásnak hívják
  • Brain Gym-ben a Dennison féle laterális behangolás alapja

Hatása: Összehangolja a két agyfélteke működését, illetve az agy-test kapcsolatot. Az egyszerű futás, kocogás, testmozgás is általános energetizáló, stresszoldó hatással bír!

  • Nagyon fontos itt megemlíteni a futás jótékony hatásait, (és emlékeim szerint valamiért nagyon szeretik a vizsgán is): a 10 percen át végzett kellemes kocogás, négy héten át következetesen végezve, akár három hét múlva is érezteti hatását! A túl sok, vagy túl intenzív mozgás stresszt okoz, és megterheli a szervezetet. A testet lassan szoktassuk hozzá, kezdhetjük akár ütemes sétával is. (Vagy akár helybenjárással, helybenfutással). A futás edzi a keringést, a légzést, és mivel keresztmozgás, támogatja az agyintegrációt, jót tesz a bőrnek, az izmoknak.
  • Cook csomó: a Brain Gym és a One Brain használja. Keresztezett lábbal és kézzel lélegezni, majd terpeszben, ujjakat egymáshoz érintve lélegezni. Visszaállítja az egyensúlyunk fizikai, érzelmi vagy környezeti stressz után, megnyugtat, kiegyensúlyozza az energiákat. A második rész a test jobb és bal oldalának kapcsolatát jelképezi.

Meg lehet említeni még az elmetérképen látható korrekciókat, aszerint, hogy mit tanultál, mit ismersz.


2.6 KÉPESSÉGFEJLESZTŐ KINEZIOLÓGIAI GYAKORLATOK, TANULÁSI NEHÉZSÉGEK KORRIGÁLÁSA KINEZIOLÓGIAI MÓDSZEREKKEL

1. Bevezetés

A tanulás: Minden új információ felvétele és beépítése tanulás. A tanulás egyben életfeladat is. A tanulás az iskola befejezésével nem ér véget, sőt az iskola elhagyásával kezdődik az igazi tanulás, hiszen az élet maga is tanulás.

Sok gyereknek, de felnőttnek is gondot okozhat a tanulás, a helyzetek, információk felfogása, megfelelő feldolgozása. Nincs ember, aki ne ismerné a dys-szel kezdődő szavakat: dyslexia (olvasási nehézség), dysgrafia (írás), dyskalkulia (számolás). A kinezilógiban a dyslexia tágabb értelmezését használjuk, minden, valamire való képtelenséget dyslexiának hívunk.

Valójában tanulási vakfoltról van szó, amelyet egy múltbeli érzelmi trauma okozott, ami miatt egy adott képességet leblokkoltunk.

Ezeknek a problémáknak a nagyobb része visszavezethető az integrált agyműködés hiányára, amit a kineziológiai korrekciók segítségével jó eredményekkel fejleszthetünk illetve helyreállíthatunk. Képességeink, a bennünk lévő potenciál kiteljesítéséhez az agyunk és az érzékszerveink megfelelő, azaz stresszmentes és összehangolt működésére van szükség.

Akiknél bizonyos kisgyermekkori mozgások kimaradtak (pl a kúszás), vagy bizonyos reflexek nem integrálódtak (fennmaradó, ún. perzisztáló reflexek), vagy más, fontos reflexek nem alakultak ki, vagy olyan stressz kapcsolódott az életük során az új tanulásához (pl büntetéstől való félelem, sok kudarc), azoknál gondot okozhat akár a legegyszerűbb tanulási folyamat is. Ami aztán újabb kudarchoz vezet, amitől megjelenik egyrészt a további kudarctól való félelem, másrészt a motiváció elvesztése, ami tovább nehezíti a tanulást, és újabb kudarchoz vezet, ami idővel a teljes önképet rombolhatja.

Gyakorlatilag mivel minden kineziológiai módszer, a maga eszköztárával egy adott működéshez kapcsolatos stresszt old, így minden kineziológiai korrekció egyben képességfejlesztő technika is.

Képességfejlesztő kineziológiai gyakorlatok

Touch for Health

A Touch for Health-el több irányból tudjuk támogatni a képességfejlesztést:

  • A meridiánok kiegyensúlyozása eltávolítja a stresszt a rendszerből. Erre kiválóan alkalmas mind a Meridián kerék, mind az 5 elem kiegyensúlyozás, és a kiegészítő stresszoldó eljárások (szín, hang, érzelmek)
  • Valamint az intellektuális működésünk, a memóriánk, a beérkező ingerek feldolgozásának különböző minőségei, aspektusai meridiánokhoz köthetők, pl. a tények megjegyzése a Lép-hasnyálmirigy meridián által képviselt Intellektus energiájához kapcsolódik, a koncentráció, az agymunka kapcsolódhat mind a KM, mind az IM-hez.
  • Az agynak megfelelő tápanyagra van szüksége, amit a Touch for Health-ben a táplálék teszteléssel ki tudunk választani - az energetikai megfelelőséget tesztelve: azaz jót tesz, ad-e többletenergiát, vagy sem.
  • Az agyintegrációt illetve a test-elme integráció helyreállítását a keresztbelendítések, a szemkörzés alkalmazása keresztbelendítés és homolaterális mozgás közben segíti.
  • Az olvasást, a látást a szemenergia korrekciója támogatja, és a TFH módszereivel a szem energetikai ellátottságát is helyre tudjuk állítani (Vese és Máj).
  • A koncentrációt, az odafigyelést, a hallást pedig a fül korrekció támogatja.
  • Az izmok harmonikus működésének korrigálásával pedig az érzékszerveinket tudjuk támogatni: pl. a Vese meridiánhoz kapcsolódó felső trapézizom állapota összefüggésben van azzal, hogy a szemek és a fülek kapnak-e elég energiát a működésükhöz. Maga a Máj meridián a szemet látja el működési energiával, míg a Szív meridián többek között a szem a vérellátását is biztosítja, a Ksz-szal együtt. Érzékszerveinkhez a működéshez szükséges energiát a meridiánok biztosítják. Maga a Szív meridián az az energia, ami a látottak, hallottak, átéltek integrálásához kell, hogy be tudjuk azt illeszteni a nagy egészbe, a szív bölcsességét és rálátását is bevonva a folyamatba.

A meridiánok szabad energiaáramlását segítő alap korrekciók:

  • Neurolimphatikus masszázs zónák
  • Neurovascularis kontakt pontok
  • Akupunktúrás pontok használata

EDU-kineziológia/Brain Gym

A kineziológia a stresszoldáson túl, és azzal együtt készség-, képesség- és személyiségfejlesztő módszer is. Ezen belül az EDU-K/BRAIN GYM a test és az agy, a jobb és bal agyfélteke összehangolására fordít komoly figyelmet. A BRAIN GYM gyors, vidám és energetizáló gyakorlatok rendszere. A feladatok hatékony segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a tanuló felkészüljön a problémamegoldó gondolkodásra és összehangoló képességeinek használatára.

A képességek, készségek fejlesztéséhez rendelkezésre álló BRAIN GYM gyakorlatokat és módszereket az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:

  • Energia gyakorlatok: szervezés, fent-lent, tervezés, rendalkotás, a dolgok sorbarendezése
  • az Elmélyítő attitűdök/belső hozzáállás gyakorlatok: a lenyugváshoz, a nyugalomhoz és a fizikai vagy érzelmi stabilitáshoz
  • a Nyújtó aktivitások: fókusz, elöl-hátul, a bennrekedt feszültség elengedésére, ami lehetővé teszi a fókuszt és a tevékenységet.
  • és a Középvonali mozgások: kommunikáció, jobb-bal, a koordináció támogatására, az információ feldolgozás javítására (olvasás, írás, figyelem, beszéd). Ide tartozik a Dennison féle laterális behangolás is.

Itt érdemes kicsit átnézni az egyes ágak jellemzésénél leírtakat, ide jöhet az agyintegráció jelentőségénél található tudnivalók, bármi, amit relevánsnak érzel. Inkább csak értsd, maga a felsorolás elég, ha el tudod mondani, miért fontos. Extra érdekességek a lenti ábrán: (amit nem értesz, azt egyszerűen hagyd ki, nem kell levizsgáznod BG gyakorlatokból J!)

Three in One Concepts/ One Brain módszere

Rájuk is érvényes, hogy mivel a témával kapcsolatos stresszt keresik és oldják, bármely One Brain korrekció képességfejlesztő korrekció is. Sokuk nagyon hasonló az egyes rendszerekben, mindenki ismeretei, kutatásai és ízlése szerint tett hozzá vagy vett el belőle. A One Brain módszerben kifejezetten fontos a képesség kibontakoztatásának útjában álló érzelmi stressz oldása, de egyes gyakorlatai önállóan, azaz a balansz folyamaton kívül is alkalmasak képességfejlesztésre. A One Brain módszerben használt képességfejlesztő gyakorlatok, korrekciók pl:

  • ABC/Számolás
  • Középvonal keresztezés
  • Olvasás
  • Szem-, fülrövidzárlat
  • Keresztprogramozás
  • ÉSO technikák

Neuroenergetikai kineziológia és LEAP - idegrendszeri kineziológia

(Ezeket nem biztos, hogy a vizsgáztatók behatóan ismerik, illetve behatóan biztosan nem, de lehet, hogy nem is igen hallottak róla. Nagyjából tudj róluk, mert ha mégis van közöttük valaki, akinek szívügye, és rákérdez, akkor tudj valamit mondani. Viszont nem kell erőltetni, mert van, aki utálja azt, aki szervezi.... érteeeed......)

A LEAP-et Dr. Charles Krebs dolgozta ki, először Learning Enhancement Acupressure program (tanulást javító akupresszúrás program), majd felismerve, hogy az egész élet tanulás, Life Enhancement Acupressure Program (Életjavító) lett a neve. A Brain Gym mozgásai csodálatosan beindítják az idegsejtek tüzelését, és gyakori használata az idegpályák egyre vastagabb mielinizációját hozza létre, azaz kötélből lesznek az idegeink J Az idegrendszeri kineziológiával abban segítünk, hogy a pályák valóban átjárhatók legyenek, az idegi impulzus a lehető legrövidebb úton jusson el a feladótól a címzettig, és hogy a folyamatban résztvevő többi agyi terület is megfelelő időzítéssel és összehangoltan dolgozzon. Precizitása folytán olyan területeket is elérhetünk, amiket egyéb módszerekkel nem, meg tudjuk keresni, és oldani tudjuk azokat a blokkokat, amik miatt például a mozgással nem épül be valami, bárhogy is próbálkozunk.

A Neuroenergetikai kineziológiát Hugo Tobar dolgozta ki, neki van speciális reflex tanfolyama is, amivel idegrendszeri szinten lehet a reflexek integrációjával dolgozni. Dr. Charles Krebs és ő is több sikeres tanfolyamot tartottak Magyarországon.

Az ún. formatálás módszerével (az agyi területeknek van egy mudrákból és akupontokból álló képlete) éri el közvetlenül az agyi területeket, és saját korrekciós eljárásaival korrigálja azokat. Itt a korrekciók gyakran nem önmagukban hatnak, hanem fontos, hogy valóban az adott agyi terület frekvenciájában legyünk, amikor a korrekciót végrehajtjuk. Nagyon mély és specifikus balanszokat lehet velük végezni. Hatással vannak mind az agyintegrációra, az érzelmi stresszre, és a primitív reflexek integrációja is segíthető velük neurológiai szinten. Tapasztalatom (Pisták Dóra) szerint neurológiai patológiák esetén is hihetetlen eredmények érhetők el velük. Korrekciós módszerük tehát nem mozgás- vagy korrekció alapú, a lényeg az, hogy amikor a korrekciót végzem, valóban abban az agyi területben legyek "bent", ahol a stressz van. Az izomtesztet egyrészt a stresszek feltérképezésére használják, illetve a Touch for Health-ből ismert törvényszerűségek szerint az izmokkal meridián energiákat vonnak be a folyamatokba, ahol szükséges.


II/7. A MOZGÁSRENDSZERI DEFORMITÁSOK OKAI A KINEZIOLÓGIA SZEMSZÖGÉBŐL

Mozgásrendszeri deformitás a csontvázrendszerben és az izomrendszerben bekövetkező elváltozás. Ezek egy része lehet velünk született, vagy valamilyen trauma, baleset eredménye, és kialakíthatják rossz szokások, rossz testtartás, akár a rossz cipő is (pl. magassarkú). Példa lehet a lúdtalp, gerincferdülés, X-láb, stb.

Az emberi test mozgásában, helyzetváltoztatásában részt vevő szervek a mozgásrendszert alkotják. A mozgásrendszer passzív és aktív részből áll, passzív része a csontvázrendszer, mely a test szilárd vázát alkotó csontokból és a csontokat összekötő ízületekből áll, aktív része az izomzat.

Mozgásrendszer:

  • passzív: csontvázrendszer
  • csontok
  • ízületek
  • aktív: izmok
  • simaizom
  • harántcsíkolt izom - ezt teszteljük
  • szívizom

Ezeket klasszikusan manuelterápiával, csontkovácsolással, fürdőkkel, masszázzsal, fizioterápiás kezelésekkel kezelik.

Dr. George Goodheart jött rá arra, hogy ha a problémát a nem tartó, azaz lekapcsolt izom problémája okozza, az izom működésének helyreállítása nélkül annak görcsös párja továbbra is vissza fogja húzni az adott ízületet a helytelen és deformitást okozó tartásba.

Az ellenoldali izmok teóriája részletesen:

A legtöbb módszer a görcsös izmokra fókuszál. A görcsös izom azonban nem feltétlenül a probléma oka, hanem annak nem jól működő párja. Ha a a "gyenge" izom energiáját egyensúlyba hozzuk, így annak görcsös párja ellazulhat.

Mint egy lengőajtónál: az tartja az ajtót egyenesben, ha mindkét oldalon a rugók azonos erővel tartják. Ha az egyik erősebb, mint a másik, akkor a megrövidült, görcsös izom elhúzza az ellentétes oldali párját. Ha a párja visszakapja az erejét, már nem tudja elhúzni, hanem a tartás egyenes.

Dr Goodheart vette észre, hogy nem feltétlenül a feszes izmot kell lazítani, mert lehet, hogy az antagonista (a görcsös izommal ellentétesen dolgozó) inhibitált (gátolt, lekapcsolt), és amíg nincs megerősítve, addig marad a feszülés. Az energiahiányos területet keressük és korrigáljuk. Általában a túlenergiák megszűnnek ettől, mert az energia innen megy a hiányos területre.

A kineziológiában fizikai szempontból az izmokkal dolgozunk, a harántcsíkolt izmokkal: a vázizomzatot alkotja. Akaratlagos vezérléssel képes a csontok térbeli helyzetét megváltoztatni.

Mozgás létrejöttéhez az idegrendszer irányítására van szükség, ehhez viszont az kell, hogy az agy folyamatos visszajelzést kapjon az izom feszességének és összehúzottságának állapotáról, illetve hosszáról és az összehúzódás sebességéről. Ezt az úgynevezett proprioceptorok, az izomorsó (Spindel sejt) és a Golgi-féle ínorsó érzékelik, amikkel dolgozunk is a kineziológiában, korrekcióként leginkább a Touch for Health használja.

Kineziológiai szempontból az izmokra a stressz miatt kialakuló energiablokkok hatnak, így a mozgásrendszeri deformitások az energiaáramlás kiegyensúlyozatlansága miatt jönnek létre. A kineziológia azokat a stresszeket keresi és korrigálja, amik az izom (ezzel együtt szerv, meridián, érzelem, stb) energiájának, illetve az izom-agy kommunikáció kiegyensúlyozatlanságához vezettek.

Az izmok működésére számos tényező hat:

  • az energetikai blokkok miatt a meridián energiák blokkolódnak - ennek okai lehetnek akár érzelmek, gondolatok is, ez kihat az izmok működésre.
  • ez idővel hatással lesz a fiziológiai működésre, és akár testi problémákat is okozhat.
  • maguk az izmok azok, akik a stresszreakció kivitelezésében részt vesznek, tehát minden stresszállapot hat rájuk
  • az energiablokkoktól akár meg is rövidülhet az izom, azaz feszessé, görcsössé válhat, nem csak lekapcsolt állapotba kerülhet.

Az izmok és az energiaáramlás összefüggése legnyilvánvalóbban a Touch for Health rendszerben kerül előtérbe, bár valamilyen mélységben minden kineziológiai ág dolgozik velük. Ebben a rendszerben minden izom egy meridiánhoz tartozik, amiben energia kering. (Lehet itt beszélni kicsit a meridiánokról a Qi-ről....). Egy meridiánhoz több izom is tartozhat, egy izom viszont csak egy meridiánnal áll kapcsolatban. Az izmok működéséhez szükséges energia egy részét a meridiánok adják, így ha a meridiánban áramló energia kibillen az egyensúlyból, az az izom működésére is hatással lesz.

Általánosságban a meridián túlenergiája az izmot feszessé teszi (van, hogy lekapcsolja), a meridián energiahiánya pedig lekapcsolja, inhibitálttá teszi. Egy lekapcsolt izom nem tudja ellátni a feladatát, azaz nem tartja megfelelő helyen a csontot, amin tapad, vagy a görcsös izom "elhúzza" azt, az eredése felé. Dr. Goodheart-nál láthattuk, hogy ha egy ilyen lekapcsolt és egy ilyen görcsös izom egymás ellenoldali párjai, akkor a feszes izom a lekapcsolt izom munkáját is végzi, ráadásul el is húzza a csontot a helyéről. Ha egy ilyen probléma hosszú távon fennáll, mozgásszervi deformitás alakul ki.


II.8. A környezeti stresszek (táplálkozás, földsugárzás, légszennyezés, stb.)

A stressz fogalma: a test nem specifikus válaszai a testet ért igénybevételekre. (Selye)

Stressz okozók: azok a tényezők, amelyek alkalmazkodásra kényszerítenek. (maga az élet)

A környezeti stresszek az emberi energiarendszert több szinten gyengíthetik. Főszabály szerint minél nagyobb az energetikai egyensúlyunk, annál jobban tudjuk kezelni a minket ért stresszeket. Az egyéni érzékenységnek nagyon nagy szerepe van abban, hogy milyen mértékben billent ki minket egy-egy stresszhatás. Nem csak az érzelmi stressz okozhat erőteljes kibillenéseket, hanem a környezetből érkező, gyakran nem is tudatosuló stressz, ami meggyengítve az energiarendszerünket, a meridián rendszert, érzelmi és testi tünetekben is jelentkezhet.

Amit tehetünk, az az egészség háromszögéből azoknak az oldalaknak az egyensúlyban tartása, amire hatással tudunk lenni. Odafigyelhetünk a táplálkozásunkra, a megfelelő vízbevitelre, a rendszeres testmozgásra, az érzelmi-mentális harmóniára, alkalmazhatjuk az önkezelő kineziológiai gyakorlatokat, kérhetünk mástól segítséget, stb. Így ha a háromszögnek olyan oldalát éri stressz, amire közvetlenül nem tudunk hatni, a test nagyobb valószínűséggel fogja tudni kompenzálni a háromszög másik oldalaiból a stressz hatását.

Környezeti stresszek: minden, ami a környezetünkből hat ránk

  • Az élet nagy fordulatai: melyek gyökeres változásokat hozhatnak az addig megszokottól, ezért az addig biztonságot adó struktúrák megszűnnek.
  • Iskolai, munkahelyi stressz: egyrészt a vélt vagy valós(!) elvárások által ránk nehezedő nyomás, és az érzelmi igényeink kielégülésének a hiánya.

Közös bennük, hogy gyakran nincs rájuk befolyásunk, csak a belső hozzáállásunkat tudjuk megváltoztatni. A rájuk adott válaszok sokszor harag, szoronság, depresszió.

  • Posztraumás stressz tünetei: egy komoly fizikai vagy érzelmi trauma után fennmaradhat egyfajta állandó készenléti állapot, hogy a trauma megismétlődését elkerüljük. Ez fokozott érzékenységet okozhat, megváltozott életminőséget, és a stresszhelyzetek kezelésének romlása miatt egyre gyakoribb rossz történésekhez vezethet.
  • Nagy traumatikus események: az alapvető biztonságérzetünk sérülhet, járhat konkrét veszteséggel, és egész életünket megváltoztathatja. Hatására kialakulhatnak a poszttraumás stressz tünetei is.
  • Generációs, pszichogenetikus stresszek: az előző generációkból fennmaradt, ránk is ható stresszhatások. Főleg, mivel nem igazán tudjuk őket felfogni, értelmezni, megfogalmazni, elég nehéz a pozitív kezelésük. Megoldatlanságuk esetén az utódokra szállhatnak.
  • Túlingerlés: a sok külső hatás, amihez elvileg hozzá vagyunk már szokva, de tudatalatt egyrészt beindíthatnak üss vagy fuss reakciót a testben, illetve mivel folyamatosan eljutnak az érzékszerveinken keresztül az agyba, ahol az értékeli őket, és eldönti, hogy a biztonságunk szempontjából érdekes-e, vagy félre lehet tenni, energiát emészt fel.
  • Ingerszegénység: rövid távon pihentetheti az idegrendszert, hosszabb távon azonban bizonyos funkciók leépüléséhez vezet. Megszűnhetnek tőle a cselekvésre, kreativitásra hajtó erők, motivációk.
  • Táplálkozási stressz: az életmód stresszei ide sorolhatók, mint dohányzás, cukor, zsír, só, kávé, stb. A helytelen táplálkozás a mellékvesét is legyengítheti, ami miatt kialakulhat a mellékvese szindróma, amikor nincs energia az üss vagy fuss reakció megvalósítására, és stressz esetén az illető megbénul, akár el is ájulhat. Allergiák is tartozhatnak ide, bár a kineziológia szempontjából az allergia gyakran egy érzelmi túlreagálás egy amúgy ártalmatlan anyagra.
  • Éghajlat: a minket körülvevő klíma és annak esetleges egészségkárosító hatása
  • Földsugárzások: egyesek szerint az elmúlt években nagyon nagyra nőtt.
  • Hozzáadódnak még az elektromos berendezések, a rádióhullámok és a sugárzások (4G, 5G) is.

A stressz fizikai és pszichikai változásokat idéz elő, ezeket részletesen lásd a Stressz hatása az emberi szervezetre tételben. Az ábra csak emlékeztető összefoglaló (Cannon féle vészreakció = az üss vagy fuss reakció).


II. 9.

Érzelmi stresszek, kommunikációs zavarok

A környezetünkből érkező ingerek, információk, közlések hatnak az érzelmeinkre is.

Érzelmi stresszt élhetünk meg, ha valamit saját hiedelmeink, hitrendszereink, tapasztalataink alapján negatívnak értékelünk, vagy környezeti illetve fizikai stresszből adódó stressz hatására.

Az érzelmi stressz

A stressz alapvetően mindig szubjektív, azaz függ attól, hogy mi az, amit egyénileg stressznek értékelünk, és hogy az milyen mértékű kiegyensúlyozatlanságot hoz létre bennünk. A stresszreakcióink így eltérőek lehetnek, és függhetnek belső tényezőktől: öröklött hajlamoktól vagy korábbi élményeinktől, és külső tényezőktől: az étrendünktől, az éghajlattól és a minket ért környezeti hatásoktól (lsd. előző tétel).

A jelen stresszei általában egy múltbéli esemény feldolgozatlanságából erednek: a múltbeli érzelmi vagy fizikai stressz azóta is kísér - mert nem lett feldolgozva. Egy ilyen feldolgozatlan helyzet, vagy reakció addig ismétlődhet, amíg a hozzá kapcsolódó stresszt nem oldjuk.

Ráadásul a kora gyermekkorban átélt eseményeket a gyermek - idegrendszeri fejletlensége miatt - még nem tudja tudatosan feldolgozni, értelmezni. Az így keletkezett stresszeket "életleckeként" elraktározza, és azok a későbbiekben zsigeri szinten befolyásolhatják az eredeti szituációhoz hasonló helyzetekre adott reakcióit, anélkül, hogy tudatára ébredne, miért viselkedik vagy érez így.

Tipikus múltból ható stresszek:

A fogantatáskori stressz Erőszakos nemi közösülés útján esett teherbe, fél a teherbeeséstől, más külső, zavaró tényezők (háború).

A magzatkori stressz Bármilyen anyát ért trauma, szorongás, apa ellenérzése, ismételten előfordulhat külső, zavaró tényezők miatt, nőiességi problémák, ikerterhesség stressze.

A születési stressz Koraszületés, érzéstelenítéssel való megszületés, avagy a gyermeket magára hagyták, farfekvés, nyakra tekeredett köldökzsinór, császármetszés, ikertestvér halálra, szülés után nem kapta meg a gyermekét, zavaró zajok, fény, életveszély, az anya halála.

A születés utáni, gyermekkori stressz Szoptatás hiánya, betegség, kórházi kezelés, elzárkózó anya, korlátot nem biztosító szülő, szeretetlenség érzése, válás, bölcsődei, óvodai, iskolai beszoktatás, testvér születése, avagy trónfosztás.

A generációs, pszichogenetikus stressz Olyan élethelyzet, viselkedésminta, mellyel már egy korábbi generáció is küzdött, kezelése azonban sikertelen volt, így átörökítődött a következő generáció(k)ra. A sikeres oldás eredményeképpen a következő generációk felé már nem fog átörökítődni a stressz.

Láthatjuk, hogy elsődlegesen két kategóriába oszthatjuk az érzelmi stresszeket:

· A jelen stressze

Másodlagos stressz, ami azért jelenik meg stresszként, mert úgy érezzük, hogy egyedül már nem tudunk megbirkózni a helyzettel.

· Amúlt stressze

Elsődleges stressz, vagyis a kliens stresszének elsődleges forrása a múltban.Azaz ami a jelenben kiakaszt, az egy múltbéli "gomb" megnyomása miatt akaszt ki.

Forrásai:

  • aktuális életünk fogantatásunktól a jelenig
  • generációs múltunk, őseinktől átöröklött pszichogenetikus stresszeink
  • reinkarnációs terheink.

Kommunikációs zavarok

A kommunikáció szó testi és nyelvi közlést jelent, de általában -hibásan- csak a beszédet értjük alatta. Beszédünket azonban lényeges mennyiségű nem-nyelvi, azaz testi jelekkel, testbeszéddel egészítjük ki, mely értékes információkkal szolgál a hallgató számára.

A kommunikáció egyszerre több csatornán zajlik, verbális, nonverbális és kevert csatornákon.

Verbális csatorna a nyelv, a beszéd, ahol az elvont fogalmak félreértelmezése, illetve a beszédzavarok, valamint a két fél intelligenciájának, tanultságának különbsége okozhat gondot.

A nonverbális csatornákhoz tartozik a testbeszéd, a gesztusok, a mimika, a metakommunikáció, melyek használata részben nem tudatos, de bizonyos fokig kontrollált. A jó megfigyelő számára érzékelhető, és ha tudatosan használjuk, jelentősen színessé teheti a nyelvi közlést.

Meg kell említeni még a double bind (kettős kötés) jelenségét, ahol egy direkt tartalmú kommunikációt egy indirekt (nem szándékos) kommunikáció kísér, ami minősíti a tartalmi közlést. Leginkább arra utal, ahogy a közlő viszonyul a befogadóhoz és a közlés tartalmához. Ez ritkán tudatos, mind a jelzése, mind az észlelése, és a rá adott reakció is. Gyakori, hogy a verbális közlés és a metakommunikáció egymással ellentétes - pl. elhúzott szájjal azt mondani, hogy "szívesen".

A kisgyerekek nagyon jól érzékelik ezt az ellentmondást, ilyenkor a metakommunikációt fogják fel. Ez szegénynél duplán okozhat kellemetlenséget: egyrészt mert a verbális közlésnek nem engedelmeskedik és engedelmeskedik a verbális közléssel ellentétes metakommunikációs üzenetnek (nevetve mondani neki, hogy ne üss rá a mamára, mert csúnya dolog - és ő a nevetést értelmezi, és tovább üti a mamát) - ha ez nagyon markáns, akkor személyiségzavarokat alakíthat ki nála.

Így ha olyan környezetben növünk fel, vagy olyan környezetben vagyunk, ahola kommunikációs közlések számunkra negatívak, vagy ellentmondásosak, önképünk és kapcsolataink is stresszesek lehetnek. Az így kialakult érzelmi stresszeket kiválóan lehet oldani a kineziológiával.

A kommunikáció összetevői: a kommunikátor, a kommunikációt befogadó, a közlés tartalma és a közlés módja. A kommunikációs zavarokat ezért a beszéd, az írás, a testbeszéd, a metakommunikáció és a gondolatok zavaraira oszthatjuk fel.

A kommunikáció problémái nehézséget okozhatnak az érzelmek kifejezésében, (pár)kapcsolat kialakításában, a beilleszkedésben, megakadályozzák, hogy másokkal értelmesen vitázni, eszmét cserélni tudjunk, ami visszahúzódáshoz és az emberi kapcsolatok kerüléséhez vezet.

A kommunikáció akkor tekinthető kongruensnek, ha a verbális és nonverbális kommunikáció és a metakommunikáció összhangban áll egymással, és megfelel a helyzetnek.

A kineziológiai stresszoldás a kommunikációs zavarokat okozó érzelmi stresszek oldásában is nagy segítség lehet, mert a zavar okának feltárásával a kommunikáció, az önmagunkhoz és másokhoz való viszonyulás, kapcsolódás minősége jelentősen javulhat.

II.10. MILYEN TIPIKUS ÉLETKORI KRÍZISEK ESETÉN TARTANÁ MEGFELELŐNEK VAGY AJÁNLOTTNAK A KINEZIOLÓGIAI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁT?

Alapvetően minden, amivel kineziológust keresünk fel, életkori krízisnek tekinthető. Vannak olyan problémák, mint például az alvászavar, evészavarok, hajhullás, pánikbetegség, vagy szenvedélybetegségek, amik bármilyen életkorban jelentkezhetnek, tehát nem kapcsolhatók konkrétan semmilyen életkorhoz.

Vannak viszont olyan életkorok, amikkel bizonyos krízishelyzetek, streszhelyzetek tipikusan, minden emberre jellemzően együtt járhatnak, illetve jellemzően az adott életkorban vagy eseménnyel kapcsolatban jelennek meg, ezek a tipikus életkori krízisek.

A gyermekkor lehetséges krízisei:

  • szoptatás (nehézsége vagy hiánya): meghatározza az anyához való kötődést, az anya gyermek kapcsolatot
  • csecsemőkor: fizikai fejlődés szakaszai, amik a későbbi képességeket alapozzák meg
  • Bölcsőde, óvoda: elszakadás a szülőtől, más napirend, beilleszkedés, új és több elvárásnak megfelelés, önállóság
  • Iskoláskor: 6-7 év: iskolakezdés: tanulási nehézségek, teljesítménykényszer, később a gyermekkor-felnőttkor átmenete, menstruáció, magömlés, serdülőköri identitás és szexuális problémák, ifjúkorban megjelenhet az első munkanélküliség
  • Bármely gyermeki korban stresszforrás lehet a szülők válása, testvér születése, új család, féltestvér, mostohatestvér, mostohaszülő, a szülő halála (21 éves kor alatt korai halálként tekinthetjük), haláleset a családban

Felnőttkor:

  • Felnőttkorban: párkapcsolat, munkahely, gyermekvállalás, szülés (sérült gyermek vagy elhalt magzat), nőknél szülés utáni testkép, férfiaknál a családban betöltött új szerep, egzisztenciális problémák, kapuzárási pánik, gyermekek kirepülése, saját vagy hozzátartozó betegsége.
  • Öregkor: nyugdíjazás, betegségek, egyedüllét vagy együttélés a családdal, túl sok szabadidő, halálfélelem, feleslegesség érzése.

Kicsit részletesebben:

· Fogantatás:

  • A fizikai testbe érkezés, az új élet kezdetének valósága. Gyakran kapcsolódik hozzá általános félelem. Hiszen a lelkünk tudja, hogy mit vállal, ezek egy részét ő választja, egy részét pedig "elvállaltatják" vele.
  • Az anya hozzáállása a partnerhez, a szexualitáshoz, a terhességhez, a gyermekvállaláshoz megjelenhet (nemi erőszak, terhességtől való félelem,nem kívánt terhesség)
  • Külső zavaró tényezők (anyagi körülmények, férj, háború, járvány, korábbi vetélés emléke, stb).

· Fogantatás utáni 7. nap, a beágyazódás:

  • A fenti tényezők bármelyike előjöhet: a beágyazódás után még inkább nyilvánvalóvá és véglegessé válik a földi élet vállalása

· Terhesség bebizonyosodása

  • szülők vagy környezet, tágabb család viszonyulása - örülnek-e, meg akarták-e tartani, öröm vagy kényszeredett elfogadás
  • lánynak-fiúnak szeretnék-e, okoz-e "gondot" az érkezése (anyagilag, miatta házasodnak össze, stb)

· Mikor a szülők megtudják a gyermek nemét

  • mit szólnak hozzá

· Magzati korban

  • az ultrahangos viszgálatok stresszt okoozhatnak, ami későbbi diszlexiában is megnyilvánulhat
  • minden beavatkozás (pl. magzatvízvizsgálat) stresszforrás lehet
  • az anyát ért stressz mindig hat a magzatra (haláleset, egyéb trauma, stb)
  • ha más neműnek várják, remélik, gondolják
  • magzatvíz nyelése, magzatvízbe ürítés és annak toxinjai

· Születés

  • egészségügyi gondok: nyakra tekert köldökzsinór, szülőcsatornában elakadás, az anya esetleges sérülése, császármetszés, légzési problémák, a születés folyamatában akadályok léphetnek fel
  • külső "sokkok": hirtelen fény, hang, hideg, elviszik az anyától, inkubátor magánya, félelme, lemosás, légutak tisztítása, stb.

· Testvér születése: trónfosztás, a szülői energia megosztása

· Bölcsőde, óvoda:

  • beszoktatás
  • a szülők hiánya
  • Beilleszkedés, a többi gyerekhez alkalmazkodás
  • napirend, más szabályok
  • önállóság
  • bepisilés pl. problémát jelezhet, vagy körömrágás, hasfájás, stb.

· Iskolakezdés

  • elvárások
  • jutalmazás/büntetés
  • napirendváltozás
  • önállóság
  • tanulási nehézségek - önértékelés változása.

· Serdülőkori krízisek: identitászavar, nemi szerepben sérülések, stb.

· Pályaválasztás: jó iskolát választott -e, jó pályát választott -e

· Házasságkötés

  • jól választott -e
  • az események során szülői, házastársi, közösségi nyomásnak való megfelelés

· Gyermek születése

  • elfogadja -e a gyermekét, a szülői szerepet
  • támogatást kap -e vagy sem
  • testi változások
  • nőknél a hirtelen életritmus változás, férfiaknál pedig a nő figyelmének megváltozása okozhat gondot

· Betegségek (saját és hozzátartozóké)

· Családtag halála, elvesztése

· Munkahelyvesztés, munkahelyváltás:

  • leépítések (mikor kerül sorra, miért éppen ő)
  • új környezet, alkalmazkodási nehézségek

· Időskor

  • félelem a változástól, testi változások megrémíthetik
  • nyugdíjazás elfogadása
  • céltalanság érzése

+ Valamint:

  • katonaság
  • válás a házastárstól
  • párkapcsolati problémák, veszekedések
  • szülők válása
  • szülő(k) házasságon kívül született gyermekével szembesülés, féltestvér születése, mostohatestvérekkel való kapcsolat nehézségei
  • gyermekkel, hozzátartozókkal való kapcsolat problémái, (pl. anyós, após kérdése, felmenők gondozása)